Miért érzem azt, hogy mindenki jobban él nálunk?

Mármint, mindenki az ismerősi körünkben a korosztályunkból- így értve.

Átlagosan élünk, abból a szempontból, hogy hónap végén nem okoz gondot megvenni az alapvető élelmiszereket, de az olyan dolgok, mint a csokoládé, gyümölcslé, vagy drágább élelmiszerek hó közben is luxus, ritkán veszek ilyesmit. Ugyanígy nem járunk étterembe, otthon főzök.

Ruha többnyire turiból vagy leárazáskor plázából, évszakonként 1-2, vagy ritkábban.

Szóval olyan, hogy meglátok valamit és megveszem, nem igazán van.

Fodrászhoz el szoktam jutni pár havonta (csak a végeit vágatom), de máshová nem járok. A higéniai dolgokat drogériában szerzem be, többségében sajátmárkás vonalon.

Komolyabb dolgokat ünnepekre szoktam kapni.

Egy hete egy baráti párt látogattunk meg. Többnyire úgy gondolom, hogy ami mindenük nekik van, nekem már nem kéne (1,5 méteres tévé, teljesen gépesített lakás, Apple számítógépek és laptopok - igen, többes számban), túlzás.

Viszont amikor mondta a lány, hogy ebben a hónapban 3 darab 45 ezres farmert vett, aztán még egy rövidnadrágot is 30 ezerért, de már ki is nézett magának egy másik nadrágot 30-ért, és így tovább...

Illetve mondta, hogy minden reggel 1200Ft-ot költ csak egy bizonyos kávéra az egyik árusnál az utcájukban, mert anélkül nem kezd napot, meg hasonlók.