Miért kell fennakadni folyton az "önbizalomhiányon"?

"hogy megfelel e úgy a másiknak,"

Figyelj, különbözőek vagyunk, különböző igényekkel. Pl. mi értelme megkérdezni, hogy most ez jól áll rajtam? Van, aki azt mondja, hogy igen, van, aki meg azt, hogy nem. Az ízlés mindenkinél más.

Miért nem egyszerűbb csak annyit tenni, hogy azt veszi fel az illető, ami számára tetszik és nagy ívben lesz..rja a másik véleményét? Mivel úgyse tudunk mindenkinek megfelelni, ezért célszerű csak saját magunknak megfelelni.

Sokan meg csak önvisszaigazolást várnak, annak meg mi értelme? Ha tudja magáról, hogy jól állna rajta, akkor miért kell feltenni a kérdést? Ha valaki azt mondja, hogy csúnya, akkor máris nem fogja hordani? Vagy ezt a választ figyelmen kívül hagyja, és csak arra fókuszál, ami neki ad igazat?

Az önbizalomhiány a párkeresésben pedig erősen negatív, amin egyedül csak az egyén tud tenni.

Senkinek nincs arra ideje, se energiája, hogy bizonygassa a másiknak, hogy tényleg ő kell neki és nemcsak azért van vele, mert nem talált jobbat.

Az önbizalomhiányosak állandóan kételkednek, hogy nem hiszik el azt pl, hogy ők is szerethetők, kisebbségi komplexusban is szenvedhetnek.

Ezért tanácsolom mindig, hogy foglalkozzanak önismerettel, önvizsgálattal, önszeretettel az emberek.

Ha csak néhány ilyen kérdés lenne,szerintem oké lenne. De aki önbizalomhiányos,az napi 40000-szer tesz fel ilyen kérdést,meg neked és másoknak szidja saját magát,folyton magában keresi a hibát. Mindenből azt hozza ki,hogy nem ér semmit/csúnya/esetlen/szerencsétlen stb stb.

Idegesítő! És tudod mit? Csak néhány kérdéssel kezdedősik,de aztán fokozatosan egyre lejjebb és lejjebb megy. Mindegy ki mit mond neki.