Megalázva éreznéd magad, ha a párod azért járna pszichológushoz, mert összeköltözéstek óta nehezen bír elviselni téged, az együttélés súrlódásait, mert más személyiségek vagytok?

"egyik introvertált, másik extrovertált."

Nem tudom, hogy ezek mit jelentenek.

De ha így lenne, én lelépnék. Főleg miatta. Mert beteg ember, ha így is velem maradna.

Nem, mert magas az érzelmi intelligenciám, és tudom, hogy egy introvertált és egy extrovertált együttélése csak magas önismeret és egymás felé tanúsított megértés mellett lehet harmonikus. Ezt illetően olyanok vagytok, mint a tűz és a víz, aztán lehet, hogy más téren (pl. érdeklődési kör) nagyon is hasonlítotok.

Mivel hazánkban a pszichológiai nevelés a háttérbe szorult, ezért sok ember csak a pszichológusnál tanulja meg egyáltalán megfogalmazni az érzéseit. Az, hogy nehézségeitek adódnak, nem jellemhibából, nemtörődömségből, elhanyagoltságból, megcsalásban adódik, hanem abból, hogy nagyon más beállítottságúak vagytok. Ilyenkor pedig tök indokolt segítséget kérni, ezért ne érezd magad rosszul.

Mi is ilyen páros vagyunk, a párom, a férfi, egy extrovertált ember, én meg egy elég introvertált nő vagyok. De gond nélkül kezeljük ezt a "problémát", tudja, hogy én néha magamba fordulók és elvonulok az olvasósarkomba, vagy elmegyek futni, vagy csak úgy magamban rajzolgatok. Ilyenkor békén hagy.

A családi összejövetelek alól is kiszoktam húzni magam, de amikor a pofavizit kedvéért elmegyek, akkor végig támogat, mert tudja, hogy nem szeretek emberek között lenni. Sőt, segít, hogy a társasági kompetenciáimat fejlesszem.

De a 3 és fél év alatt ebből sosem volt nálunk probléma.