Érdemes még tovább próbálkoznom? 5 találkozó után se történt semmi.

Új városba költöztem, előző lakhelyemtől viszonylag messze.

El akartam kezdeni a facebookon a kürnyékbeli lányok felderítését..majd rá írtam, néhány nappal később válaszolt.

Elmondta hogy nemrég ért véget egy nagyon hosszú kapcsolata, több éves kapcsolata volt. Ennek már 4-5 hónapja, a szakításuk után szexkapcsolatban maradtak pár alkalom erejéig, majd megszakította a pasival a kapcsolatot teljesen, tiltás, telefonszám törlés és nem lakik itt konkrétan.

Azt is hozzátette hogy még nem akar ismerkedni, én ezt elfogadtam majd pár órával később mégis írt, és itt kezdődött minden.

Lassan egy hónapj ismerjük egymást.

Harmadik napon telefonszám csere, azóta napiszintű telefonálás, olykor 3-4 óra, olykor 7-8-9.

A 8. napon találkoztunk egy laza két és fél órára, egyszerűen megfogott, egy héttel később ismét, moziba mentünk, és azon a második héten ismét találkoztunk még kétszer. Következő héten is moziba voltunk.

Tök jól érezzük egymás mellett magunkat, ez egyértelmű. Látszik.

A sok-sok telefonálások közepette beszéltünk mindenről.

Ha csak van ideje hív, keres, ír.

Mindig elmondja hogy szívesen beszélget velem.

Kiderült hogy nem tud dönteni a között hogy barátok maradjunk, vagy inkább próbáljuk meg együtt, mert fél hogyha nem fog működni akkor már barátok sem maradunk és teljesen elveszít.

Elmondta hogy idén nem akar kapcsolatot, és hogy igazából ha szeretne akkor én lennék rá a legesélyesebb.

Legutolsó alkalommal elmentem érte, majd hazavittem, és igaz nem volt csók sem..de kicsit úgy éreztem hogy benne lenne. Viszont előtte leszögezte hogy nem akarja elkapkodni, és hogy ha nekem ez nem felel meg elfogadja.

Beszéltünk már a szexről is, többször is. Volt olyan hogy egy szikra válaszotta el attól hogy igent mondjon, arra hogy most induljak..

Felhoztam a közös filmezés lehetőségét. otthon, stb, de annyit mondott rá hogy még hamar van, legközelebb.

A csókra is, a kézenfogásra is, és arra hogy behívjon hozzá..szintén ez volt a válasz.

Téliszezonra nem lesz az országban, és feljött hogy ha alakul valami, én hajlandó lennék megvárni. . . annak reményében hogy nem hiába várok.

Egyszerűen kezdek beleszeretni, amikor nem látom, nem beszélünk, úgy érzem mintha kiszakítottak volna belőlem egy darabot..hiányzik.

Kedves, mosolygós, aranyos mindig, szép és valóban önmagam vagyok mellette, el tudom engedni magam első perctől. És ő is, észre is vettem, és mondta is..ritka hogy valaki mellett így elengedje magát, és hogy ilyen hamara megbízzon valakiben ennyire nagyon..ezt mondta.

Érzem hogy fontos vagyok neki. Mondta hogy hiányozni fogok neki nagyon amikor külföldön lesz, és hogy majd videóchatelünk amikor mindketten ráérünk.

Amióta vele beszélek, és találkoztunk, másra nem is tudok gondolni.

Én 24 éves vagyok, Ő pedig közel hat évvel idősebb nálam. Elmondása szerint első pillanatokban amikor találkoztunk, akkor gondolt még erre, aztán semmi..nem ez határozza meg hogy boldog lehet-e velem vagy sem. Szerinte érettebb vagyok a koromnál, ezért sem zavarja.

És van köztünk egy "pár" centi különbség, majdnem egy fejjel nagyobb nálam..

A baj hogy neki a "normális" mások által megszokott tempó, az gyors..mivel nemrég szakított a pasijával.

Ezért is nem tudom mikor merjek lépni, mert még nem voltam hasonló helyzetben. Megcsúszni sem szeretnék az idővel, hogy elszalasszam az alkalmat..

Picit félek hogy a végén pofáraesek.

Mit tennétek a helyemben?

Tapasztalatok is érdekelnek..

Nem barát szeretnék vele lenni, mivel nekem már vannak érzéseim felé. Beszélni még nem mertem róla.

Köszönöm.