Miért van az, hogy aki könnyen ismerkedik vagy jön össze egy csajjal az azt hiszi, hogy ez mindenkinek ilyen könnyen megy?

#1

Red Vixen válaszait elolvasás nélkül ignoráljátok. Elmebeteg a csávó.

Sajnos a "Légy önmagad", bár alapvetően hasznosnak tűnik, sajnos csak akkor működik, ha az "önmagad" az - hogyan fogalmazzam ezt meg - eléggé vonzó vagy ilyesmi.

Sajnos az alábbiak esetében nem működik a dolog, szóval ha te esetleg kocka vagy, nerd, geek vagy ilyesmi akkor az nem fog működni. Még ugyanilyen csajjal sem, pedig az lenne az igazán szép.

Nem mindenki tudja könnyen beleélni magát más helyzetébe, főleg fiatalabb korban. Nem rosszból csinálják ők ezt.

Másfelől a szociális készségek szerencsére fejleszthetőek, ha szeretnél kicsit nyitottabb és magabiztosabb lenni, járj sokat társaságba, próbálj meg mindenféle emberekkel találkozni, összeismerkedni, beszélgetni. Aztán egy napon majd összetalálkozol egy lánnyal, akivel klappol a dolog ;)

26/N

5-ös, hagyjad már a moslék bullshitjeidet. Komolyan, legszívesebben ráhánynék az ilyen felhasználókra.

Kérdező: azért, mert az emberek mindig magukból indulnak ki. Elképzelhetetlennek tartják, hogy nem mind vagyunk ugyanolyanok, más adottságaink, genetikánk, lehetőségeink vannak.

A te esetedben az a magyarázat, hogy a haverjaidnak van vonzereje, neked meg nincs.

Az 5-öshöz hasonló hozzászólásokat meg felejtsd el. A csajozás nem ilyen számítógépes játék, hogy az elején nehezen megy, de gyakorlással "szintet lépsz", aztán egyre könnyebb lesz.

A vonzerő genetika. Milyen a külső megjelenésed, mennyire vagy alfás, jóképű "tesztoszterondús" stb.

Kérdezem tőled: szerinted mit kéne csinálnia Susan Boyle-nak, hogy összejöjj vele? Valószínűleg nincs az az isten, hogy megkívánnád. Sarkalatos példa, de jól érzékelteti, hogyan működik a rendszer.

A vonzerőd növeléséért férfiként szinte csak egyet tehetsz. Ha van rá pénzed és van rá genetikai alapod, gyúrd ki magad.

A bullshit, önfejlesztő baromságokat meg nevesd ki jó hangosan! Ha kölcsönös a vonzalom, ha mindkét fél számára tetszetős az ismerkedés gondolata, akkor úgyis lesz valami. Ha meg nem, akkor nem.

Másik sarkalatos példa: odamegy hozzád az utcán egy csöves. El tudod képzelni, hogy bármi olyat mondjon, amivel kölcsönös beszélgetésre és ismerkedésre tudjon kedvet csinálni?

Na és 5-ös: blöööááááá

Kedves 6-os és 7-es válaszoló, nem teljesen értek veletek egyet.

Az igaz, hogy a genetika sokat számít, és egyesek alapból vonzóbbak, mások pedig kevésbé. De a személyiség, az intelligencia, a lelki beállítódás, magabiztosság stb. szóval nagyon sok belső tulajdonság igenis fejleszthető és igenis sokat számít, sokat lehet vele kompenzálni. (Illetve valamennyire a külső is fejleszthető, pl. sporttal, jó frizurával, előnyös öltözködéssel.) A világon nem csak Barbie babák és Kenek élnek egymással párkapcsolatban, hanem a kevésbé előnyös külsejűek, valamilyen betegséggel rendelkezők, idősebbek stb. is találnak maguknak párt. Én legalábbis ezt látom magam körül, de nem tudom, mennyire azonos körökben mozgunk. Rengeteg féle ember van, rengeteg féle ízléssel. Ha te éppen nem is találod vonzónak Susan Boyle-t, biztos akad egy korban hozzáillő, özvegy férfi, akit megfog a nő énekhangja és sült kacsája almaszósszal. Annyi lehetőség van az életben.

A csöveses példa pedig nekem meg ott sántít, hogy egyrészt a csövesnek is lehetnek csöves barátai, barátnői, másfelől sokszor ők pont azok, akik nem is egyekeznek megváltozni, jobb élethelyzetbe kerülni (ez a kérdés persze nagyon összetett, kérem senki se értse úgy, hogy csak őket okolom azért, amiért hajléktalanok lettek).

Persze ez nyilván melós dolog, de hosszú távon szerintem jobban megéri pozitívan hozzáállni az élethez, és megpróbálni kihozni belőle a legtöbbet, mint elkönyvelni magunkban, hogy velünk a genetika kics*szett, és ezért semmi esélyünk egy barátnőre/barátra, akivel boldogok lehetünk.

Ami még fontos, hogy nem azért kell fejleszteni magunkat, hogy összejöjjön egy barátnő meg legyen végre szex (ez a hozzállás amúgy szerintem alapvetően nem is annyira egészséges, és boldogtalanná teszi az embert - normális esetben az ember testi-lelki társat keres, akivel megoszthatja az életét), hanem önmagunkért, mert mi leszünk tőle többek, boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak.

És nem érdemes szerintem másokhoz hasonlítgatnotok magatokat, hogy nekik mennyivel egyszerűbb meg jobb, mert az csak feszültséget és rossz érzéseket szül bennetek, hanem tényleg ahogy már írtam, inkább magatokrakéne koncentrálni, illetve azt kéne elfogadni, amit a Jóisten adott, és abból megpróbálni kihozni a legtöbbet.

Remélem nem veszitek majd támadásnak, amit írtam, inkább bátorítani szeretnélek titeket. Adott esetben pedig egy pszichológus is sokat segíthet, hogy első körben egy kis önbizalmat és optimizmust felszedjetek magatokra.

Kedves kérdező, örülök hogy úgy látod a dolgokat, ahogy írtad.

Gyakorolj sokat, és idővel össze fog jönni a dolog :)

Aztán te majd remélhetőleg nem fogod elfelejteni, hogy honnan indultál, úgy mint azok a srácok, akikről a kérdést kiírtad :D