Lányok! Ti milyen egzisztenciát vártok el egy palitól?

Értelmes végzettség (lehet szakma is), normális munkahely amit szeret is, olyan területen amiben fejlődni akar. Kapjon érte egy olyan fizetést ami nélkülözés nélkül fedezi minden élethez szükséges kiadását, némi szórakozást és megtakarítást. 30 évesen azért már csak lassan 10 éve dolgozik az ember. Ennyi idő alatt legalább 1-2 milliót félre lehet rakni.

Nyilván felszínes aranyásó leszek de azért én egy 30 éves felnőttől már elvárom, hogy külön éljen a szülőktől. Inkább legyen egy albérlete de legyen teljesen önálló mint hogy anyuka főzzön mosson rá meg a nyakára járjon. Teljesen átlag fizuval indultam mégis fent tudtam magam tartani albérletben úgy, hogy félre is tudtam rakni. Szerintem ezek egyáltalán nem teljesíthetetlen dolgok. Szerintem ha én meg tudtam ezt csinálni akkor nem nagy elvárás, hogy a párom is képes legyen erre.

Minimum olyat, mint ami nekem van.

33N

Keresse meg a minimálbért. Ne nekem kelljen eltartani. Az engem nem zavar, ha nem egyedül lakik, és nincs lakása, de akkor legalább vmi félretett pénze legyen / ne verje el fölösleges dolgokra a pénzét, ha keveset keres. Legyen igénye arra, hogy ne az anyjához költöztessen be, ha komolyabbra fordul a dolog (amúgy nekem van lakásom, és simán beköltöztetem oda a párom, ha komoly a dolog abban az esetben, ha nem várja el, hogy kitartsam, és nem akarja, hogy a felét ráírassam). Autó nem érdekel, speciel belvároshoz közel lakom, nem használom.

30N

Azok alapján, hogy mások hogy viselkednek velem, szerintem a szebbek közé tartozom.

Abból indulok ki, hogy én mit tudnék/tudtam volna letenni az asztalra 30 éves koromra (nem vagyok annyi még), ha nem lenne szülői segítségem.

Mivel hasonszőrűt választok értékrendre, valószínűleg az illető is fontosnak tartja a tudást és legalább egy felsőfokú végzettséget kipréselt magából. Remélhetőleg rafinált és talpraesett, szóval vagy figyelt arra, hogy versenyképeset válasszon, vagy valamilyen praktikus szempont mentén is választott. Mondjuk az első végzettségét munka mellett is megszerzi az ember 25 éves kora körül legkésőbb, tehát van 5-6 éve bedolgozni magát a szakmába.

Ha a szülei pénzbelik, akkor nem feltétlenül választ olyan szakmát, ahol a pénz beszél, de akinek nem volt támogatása, annak a helyében én igyekeznék kitörni minél hamarabb abból a szarból, amiben felnőttem, tehát várhatóan olyan szakmája van, ami az évekkel emelkedő fizetést jelent, valamint ő maga is küzd azért, hogy feljebb jusson. Ez a réteg a magyar átlag fölött keres, a diplomás átlag körüli bérrel. Az valahol 250 körül mozog jelenleg, a férfiak által preferált műszaki, gazdasági és informatikai pályán magasabb azért, ezt tapasztalom is. 6 év munkatapasztalattal meg pláne, szóval számoljunk 300-al.

Ha emberünk okos (márpedig ha rafinált, akkor az), akkor tud félretenni pénzt, 40-50 körül minimum. Tehát pár millió forint megtakarítása van vagy albérletben él már és nem a szüleivel. Ha a szülei segítenek, akkor ennél is többet el tud érni, nekem is fiatalon volt már lakásom, de erről nem szól a fáma.

Szóval:

-egy stabil végzettséget elvárok, ami mögött /mellett van is tudás, amivel tud boldogulni akárhogy

-olyan havi 250-300-at keres egy értelmiségi minimum szerintem, ha nincs elkényeztetve. Ha meg nem érzi a szegénységet a saját bőrén, mert olyan a családja, akkor már kapott minden szart amúgy is.

-és azért elvárom, hogy legyen pénzkultúrája és legyen mihez nyúlnia (vagy használja fel arda a pénzt, hogy függetlenedik), mert anno, mikor ilyen bérem volt, én is félre tudtam tenni félévente 300-at úgy, hogy mellette eltartottam magam, csak lakbért nem fizettem.

Szerintem ennyit el lehet érni 30 éves korra, ha az embernek nem 28 évesen jut eszébe, hogy 10 évvel ezelőtt felnőtt.