Az együtt járást meg kell beszélni, vagy ez olyan magától értetődő dolog? Bövebben

Hasonló korú, mint te? Mert nem ártana megbeszélni, ki mit akar. Sokan elvannak manapság laza viszonyban is, párhuzamosan másokkal is ráadásul... Aztán egyesek később szembesülnek vele, hogy a másik másképp gondolja.

Nem is tudom... Nekem valahogy olyan furcsa ez, hogy lefekszetek egymással úgy, hogy még nem is tudjátok, hogy kapcsolatban vagytok-e. Lehet régimódi vagyok, de szerintem a sorrend pont fordítva "jobb", ha valaki annyira felszabadult valaki mással szemben, hogy lefeküdjön vele, akkor már előtte sokkal több volt az, mint egy barátság. Vagy nem?

Van akinél még a házasság ténye sem elég egyértelmű.

Ez kb. egy szexkapcsolat.

Volt olyan kapcsolatom is, ahol nem beszéltük meg, egyértelmű volt, de olyan is, ahol csak nekem volt egyértelmű, mert a másik fél megkérdezte, hogy "akkor most mi együtt vagyunk?" :D Ami elég poénos volt úgy, hogy előtte kb. fél órán át ott ültem az ölében és csókolóztunk. Aztán elmentünk kézen fogva sétálni, és erre ezt így megkérdezi. Mondtam neki, hogy "persze, miért, te nem így gondolod?" :D Erre ő mondta, hogy de, csak még nem volt párkapcsolata, ezért nem volt benne biztos, hogy ez mit jelent. :D Hát nem tudom, én olyannal nem csókolózok, akivel nem akarok párban lenni, szóval ha bármi testiség történik közöttünk, nekem az már azt jelenti, hogy együtt vagyunk. A páromon kívül másnak nem engedném, hogy hozzám nyúljon. Szóval kicsit vicces volt, hogy ez neki nem volt egyértelmű, de legalább itt megtanultam, hogy ezt nem mindenki gondolja így. Szóval legközelebb, ha valaki rákérdez ilyenre, legalább nem fogok már meglepődni. :)

Szerintem érdemes megbeszélni, nekem fontosak lennének a keretek. A hűséget is meg szoktam idővel beszélni, a közös célokat is. Akkor a kapcsolatunk sek lehet tabu.

Szerintem is érdemes megbeszélni. Ciki, ha hónapokkal később derül ki, hogy a másik nem úgy gondolta, mint én. Pedig végülis teljesen jogos is lehetne... de akkor már nagy pofáraesés erre ráébredni.