Nők, bevállalnátok ezeket a szabályokat, ha cserébe ezeket kapnátok?

Az első szabállyal talán nem lenne gondom, ha a vallását olyan szinten kell űznöm, hogy évente kétszer megyek templomba.

A második pontban definiáljuk a ledért. Szerintem nem szoktam ledéren öltözni, a bikinim visszavogott, munkahelyek nem hordok melltartókilátszós ruhákat.

A harmadik, biztos nem, rengeteg férfi kollégám van.

Szintén biztos nem csinálom egyedül a háztartást, vegye ki a részét, vagy legyen takarítónőnk, egy év után visszamegyek dolgozni.

Ha az elveink egyeznek, akkor ez nem zavar, ha különböznek, akkor nem.

Lehet ő a főnök, ahogy a házassàgok többségében van egy irányító fél, de én is kérek szavazati jogot.

Ha a házimunka, munka kérdéskörben meg tudunk egyezni, akkor lehet, hogy meg lehet próbálni, de csak akkor, ha elegem van és elvàlok, normális gyerekfelügyeletet kapok. Nem szeretem a himsoviniszta rendszereket és embereket.

-nem járok irracionális idiótákkal, hogy felvegyem a vallásukat

-nem fogom eldobni a stílusom, mert ez is én vagyok

-nem fogom eldobni a baráti köröm 90%-át sem és a munkám sem (ebből már talán kitalálod, hogy olyan területen dolgozom, ahol nincs szükségem férfiak pénzére, tekintve, hogy a kollégáim túlnyomó többsége is férfi)

-házimunkát megcsinálom - magam után. Ha te a saját ürülékedben fürdesz épp, mert olyanod van, az a te bajod, fel kellene nőni.

-gyerek? Milyen gyerek? :D Majd akkor lesz, ha örökbefogadsz és otthon is maradsz vele, akkor a te elveid szerint lesz nevelve, ne aggódj :D

-szólíthatlak főnöknek, de úgysem lenne tekintélyed, szóval szerintem ne erőltessük.

Elfogadhatatlan számomra az összes feltétel. Ráadásul amit kapnék cserébe, minimális: a hűség alapvető és házassagban az is, hogy valaki támogatja a párját ha az rászorul.

Kösz, nem.

Kifejtem bővebben.

Az alap, hogy valaki a kapcsolatában hűséges. Aki ezt kiemeli extraként, az szokott utána fogadkozni, hogy "csak téged szeretlek, ez csak botlás/szex/szórakozás volt, nem jelent semmit".

Az nem pozitív, hogy valaki teljes anyagi függésben tart. Akit eltartanak, és nem egyenrangú, az teljesen kiszolgáltatott. Az sem egy kegy, hogy a házimunka és a gyereknevelés mellett akár dolgozhatok is, ha kell "saját pénz". Mégis mikor? Meg hol, ha nem is beszélhetek férfival? Varrodában?

A páromat tiszteletben tartom, ahogy ő is engem. Például ezért sem erőltetné soha, hogy felvegyem a vallását.

Ledéren öltözni így se szoktam, de nyári 40 fokos melegben pont nem érdekel, hogy hány centivel ér a ruha a térdem fölé, és kilátszik a hátam.

Az, hogy nem beszélhetek férfiakkal, az egy olyan szintű bizalmatlanságot feltételez, aminél automatikusan azt mondom, hogy nincs értelme a kapcsolatnak, menjünk külön.

Mivel dolgozok, és nekem is 24 óra egy nap, ezért NEM fogom egyedül vinni a háztartást. Nekem nem kell egy kisfiú, aki egy nő nélkül éhen hal, koszos ruhában jár, és nincs egy tiszta pohara. Nekem egy felnőtt férfi kell, aki önellátó.

A gyereket közösen vállaljuk, közösen neveljük, közös elvek szerint. Csúnya lenne, ha a férfi mintát is nekem kéne átadni. Megint csak nem kisfiúval akarok élni. Akivel a gyereknevelési elveink nem egyeznek, azzal nem lesz gyerek. Ilyen egyszerű.

Az, hogy te vagy a főnök, egy olyan szintű felelősség, amihez viszont talpig férfinak kell lenni. Az ilyen kisfiús, hisztis, önbizalomhiányos akarnok viselkedés nem fér bele. Mindig, mindenről te döntesz, te vállalod az összes felelősséget, ha félremegy valami, az egyedül a te hibád, és neked kell megoldani. Nem olyan egyszerű az, hogy parancsolgatsz, és mindenki szót fogad.