Kinek milyen kellemes/kellemetlen/meglepő/vicces/romantikus/spontán stb első randi élményei vannak?

Kellemetlen, ami elvette a kedvem a netes ismerkedéstől, bár ma már nevetni is tudok rajta. Bár ez nem konkrétan a randin történt, hanem utána.

Egy nővel randiztam, jól is éreztem magam vele. Másnap ráírtam, hogy lenne-e kedve másik randihoz, és smiley-val válaszolt, hogy igen, mert neki is jó volt. Erre megbeszéltük a második talit. Két órával a 2-ik randi előtt (pont elindultam otthonról) írta, hogy elesett biciklivel, lehorzsolta a lábát, és hogy emiatt nem tud találkozni velem. Írtam erre vissza, hogy sajnálom, mielőbbi jobbulást, és írkáltunk, hogy hogyan esett el. Majd felvetettem, hogy pótoljuk be a randit, amint jobban lesz. Erre nem válaszolt, majd eltelt aztán pár óra, és hirtelen azt írta, hogy már nem is akar velem találkozni többé, mert mégsincs meg mégsem a szikra részéről... De akkor minek beszéltük meg a másodikat? Kérdeztem is, de többé végképp nem válaszolt. Nyilván akkor már gondoltam, hogy nem is a bicóval esett el, hanem mással volt randija, de mindegy.

Életem első randija a saját szobámban volt. Neten ismerkedtünk, a srác eljött hozzám 200 km-ről, de anyám nem engedett el vele sehova, úgyhogy egyből be is lett mutatva mindenkinek, és egész nap a szobámban ültünk egymás mellett, beszélgettünk, néha megölelt, meg volt egy csók. Vele akkor össze is jöttünk, 4 évig voltunk együtt.

Egy másik sráccal (szintén neten ismertem meg) randiztam utána, vele 3x találkoztunk, de ő határon túl lakik, így elég nehéz volt összehozni, főleg, hogy mindketten tömegközlekedéssel mentünk a kivalasztott helyszínre félúton.

Első randin egy órát vártam rá, aztán mikor megérkezett, szembesültünk a problémával, hogy hatalmas köztünk a magassá különbség (50 cm), és egy ölelést is elég nehezen tudtunk kivitelezni. Sétálgattunk, beszélgettünk, padon ülve próbáltuk ölelni egymást, kikönyörgött egy csókot, de nagyon bénán csókolt, utána nem is engedtem neki. Második randin állatkertbe mentünk, harmadik randin moziba. Jól kijöttünk egymással, de addigra már éreztük, hogy nem passzolunk annyira egymáshoz, így az utolsó randin békésen búcsút mondtunk egymásnak.

A harmadik sráccal, akivel randiztam (szintén netes ismeretség) hirtelen felindulásból találkoztunk, ugyanis ő Pesten lakik, én neg pont oda mentem egy programra, és ha már ott voltam, megkérdeztem nem jönne-e találkozni. Összekapta magát, és jött, buszoztunk, mászkáltunk, metróztunk vele, csomó mindent megmutatott nekem Pesten, nagyon sokat beszélgettünk, nevettünk, jól éreztem magam vele. Aztán elvitt a lakásához, de nem mentünk be, csak lehozta a kutyáját, és vele is sétáltunk, meg megúsztattuk a Dunában. Visszakísért a vonathoz, egy ölelés volt a végén, semmi más. Később összevesztünk valamin, és hónapokig nem írtunk egymásnak, nem is találkoztunk többször.

A negyedik sráccal már egy éve együtt vagyok, a változatosság kedvéért vele is a neten ismerkedtem. Eleinte eléggé féltem vele találkozni, halogattam, bizonytalan voltam.

De végül úgy sikerült rávennie, hogy találkozzunk, hogy meséltem neki egy régi álmomról, ami egy karnyújtásnyira van, de mégsem sikerül elérnem. Van egy kutyás túrás csapat, akikhez szerettem volna legalább egy túra erejéig találkozni, de tömegközlekedéssel lehetetlen lett volna velük tartani. És mivel az akkor aktuális túra a páromtól egy köpésre volt, így ő felajánlotta, hogy ha x helyre elmegyek a kutyámmal vonattal, akkor ő onnan tovább visz minket a túrára. Persze jött is velünk túrázni, hatalmas élmény volt, úgy vigyorogtam végig, hogy már az arcom is begörcsölt, régi álmomat váltotta ezzel valóra, és ő is nagyon jó társaságnak bizonyult. Pár napra rá újra randiztunk, szintén túrázni mentünk, csak kettesben, harmadik randin pedig összejöttünk, akkor volt az első csók is.

Első randi: margit szigetre mentünk, egy ora seta után láttam hogy nehéz a táskája, kényelmetlen. Leültünk egy leejtő tetejére és az se volt kényelmesebb, a háta mistt feszengett, nekem is elkezdett fájni. Szóval sétáltunk tovább. 12km lett a vége, totál kifáradva.

Egy másik randi ami végülis jó élmény volt, az egy hajléktalanhoz köthető. Elmentünk egy gyaloghídon és ott feküdt, de akkor nem törődtünk vele. Visszafele is ugyanúgy, ott votl. Ekkor kihívtuk rá a mentőket, kiderült hogy elesett és beverte a fejét. Együtt megvártuk, addigra a kijárási korlátozás is elkezdődött és úgy mentünk haza. Viszont az, ahogy kezelte a helyzetet, példaszerű volt és számomra visszajelzéey hogy érző, normális, segítőkész férfi. Ez a második randi volt és volt utána több is

Nem egyszer futottam olyanba akivel az utcan is elsullyedtem szegyenemben, hogy vele mutatkozom és beszélek.(illedelembol azert váltottam par szot de az a pár perc nekem vértizzadva ment.)

Olyan szinten nem.birtam már, hogy a többedik randirol már párás, joformán könnyes szemekkel.mentem haza, hogy nincs egy normális férfi.

Azota videochat nelkul meg sem mozdultam randira.

Van már párom azota, hál' Istennek.

Akit ugy ismertem meg hogy neki már arra a kérdésére hogy kit keresek miert stb csak egy fáradt sohajjal összesen annyit regáltam csak hogy egy Igazi Férfit.

Erre válaszil azonnal lecsapott rám! Mint cápa a vadra magabiztosan dominansan.

Es kiderult hogy valoban Igazi Ferfi! Csak pislogtam ahogy hol ezzel hol azzal lepett meg, hol ezt hol azt fedeztem fel benne.

Most hatalmas szerelem van!:)

Es szerinte én Igazi Nő vagyok:)