Mit csináljak, ha minden egyes nap érzem egy lány hiányát az életemből és attól rettegek, hogy egyedül öregszem meg, mert egy lánynak sem kellek?

Huszonévesen már sokan családot terveznek, én még szeretkezni sem tudok, biztos bénáznék és ezt kevesen tűrnék el, csókolózni sem tudok, részegen csókolóztam kétszer és ennyi a tudásom, de józanon fogalmam sincs hogy kéne és nem is mernék emiatt sem kezdeményezni lányoknál. Ja és a legjobb, hogy nagyon csúnya is vagyok, valószínűleg ezért sem kellek a lányoknak. Minden nap látok párokat és kikészülök lelkileg, bedepizek, elszomorodom, mert én tudom a kutyának sem kellek. Szörnyű így élni, már az öngyilkosságra is gondoltam. Csak nézem, hogy egy lánynak simán lehet pasija bármikor, de egy magamfajta okádék srácnak még a csúnyácska lányoknál sincs esélye. Még, ha kellenék is olyan lánynak, aki nekem nem vonzó, akkor sem lennék boldog, ez a legrosszabb, hogy én is egy felszínes szörny vagyok, aki így lett kódolva, hogy először külső alapján ráérezzem a lányra, aki tetszik neki, aztán, ha jellemre is okés, akkor járna is vele. Tudom, igazatok van nem érdemlek egy lányt sem, mert szörny vagyok és okádék, pokolban kéne égnem, így van. Bár meg sem születtem volna! :(