Férfiak és nők, ti hány év párkapcsolat után szakitotatok párotokkal és miért mentetek szét, megprobáltátok a párotokkal, a kapcsolatotok megmentését, ujrakezdést?

Másfél év után szakított velem 1 hete. Első kapcsolata volt mindkettőnknek. Sok évnyi barátság előzte meg az összejövetelünket.

Az első fél évben hatalmas szerelem volt, aztán egyre többet veszekedtünk. Nincs rá jobb kifejezés, nem illettünk össze. Én szeretetéhes, ragaszkodó, bújós típus vagyok, ő meg inkább a szabadabb, elvonulós fajta és sok voltam neki. Nekem meg ő kevés.

Fáj amúgy, hiányzik, de már jobb. Sokat sírtam meg ittam, lelkiztem mindenkivel kb. Az élet megy tovább. Újrakezdeni? Max évek múlva ha felnövünk és megkomolyodunk. Akkor talán. De remélem addigra már boldog leszek mással.:)

én 20L, ő 22F

ja ami nálunk kifejezetten nehéz lesz, hogy ugye sok évig barátok voltunk, közös baráti társaságunk van ezáltal havonta 2-3x biztos fogom látni mert minden hétvégén összeülünk ezzel a társasággal és nyilván nem várom el, hogy ő eltűnjön. megkell barátkoznom a gondolattal, hogy az életem része marad. bár emberileg nem haragszok rá, sőt, semmi bajom nincs vele.

5 év után mentünk szét egy hónapja. Nagyjából egy évig próbálkoztunk egyszer szét is mentünk.

Végül elfogadtuk hogy ennyi volt. Nekünk már a kapcsolat eleje is nehéz volt. A párom érzelmileg labilis volt és én is egy mérgező családból jövök akikkel akkoriban együtt éltem még.

Ha most találkozunk nem tartott volna eddig felismerni hogy nem vagyunk jó páros. Sokat fejlődtünk mindketten az évek alatt de nem egy irányba változtunk.

Az első kapcsolatom volt neki a többedik. Eleinte nagy volt a szerelem és emiatt próbálkoztunk olyan sokáig hogy működjön. Gyakorlatilag nem én szakitottam hanem megbeszéltük hogy ennyi volt. Már nem voltak igazi érzelmek csak éltünk egymás mellett.

14 év, 7 év házasság..

Halára b@szog@ttam, mert egyre kevesebb dolgot csinált meg itthon és minden probléma terhe rajtam volt.

Ez meglátszott a szexuális életünkön is.

Beszélni kb semmiről nem akart, mindenre a megoldás egy távoli jövőben volt..

Egyre több kifogás és súrlódás volt ebből, végül már élhetetlen volt az egész.

Én mondtam hogy hagyjuk ..

Emberileg nem tudok rá rosszat mondani, de nem a társam inkább a gyerekem volt.

Sokkal nehezebb helyzetbe kerültünk mindketten, de még így is jobb.

Nem bántam meg.

Hogy próbáltam e megmenteni...igen, úgy érzem sokszor és sokmindent megpróbáltam. Egyedül nem lehet közös problémákat megoldani.