Gonosz vagyok szerintetek?

Volt egy lány az életemben, akibe nagyon szerelmes voltam, ő ezt kihasználta, és talonban tartott nagyon sokáig (élvezte, hogy bálványozom), későn, de kapcsoltam, és mindennek elhordva kidobtam az életemből. Azt is mondtam neki, hogy ha mással játszotta volna ezt el, már nem élne.

Fel is jelentett, de mivel csak egyszer mondtam neki ezt, és ez nem számít fenyegetésnek, már rendőrségi szakban vége lett az ügynek, én meg még le is hülyézhettem, hogy joghallgatóként, ügyész anyukával ennyi időt elpazaroltak az idejükből. Bevallom, jólesett látni, ahogy elvörösödik a dühtől. Amúgy a durvaságokért (leszámítva a lehülyézést) négyszemközt bocsánatot kértem, de ő a talonban tartásért soha. Ilyen esetekben bocsánatkérésig haragtartó vagyok

Most két év után meg akarja velem próbálni (szószerint szerelmet vallott), nekem viszont már van barátnőm, aki jó ember, nem talonbantartós, nem hazug, stb., és akivel kölcsönösen a tenyerünkön hordozzuk a másikat.

A csajt azzal ráztam le, hogy szántszándékkal fájdalmat okozott, nem volt képes bocsánatot kérni azóta sem, egyetlen dolog segíthetne rajta, ha valaki szenteltvízbe nyomná a fejét. És bekamuztam neki, hogy a barátnőm az első gyerekünket várja. Többet legálisan nem tehetek azért, hogy ne akarjon velem összejönni. Elkezdett sírni, így már nem haragszom rá, de mondtam, hogy nem kellettem, szánt szándékkal megbántott anno, ne várjon vigasztalást.

23/F.