Hogyan reagálnátok le a szakítási szándékot, ha a másik normálisan leülne Veletek, és elmondaná, mi miatt döntött úgy, ahogy? Jogosnak minősülnek ezek az érveim szerintetek?

Sziasztok!

Szakítani szeretnék, mert rengeteg olyan negatív dolog történt, ami miatt úgy érzem, hogy nem tudom ezt a kapcsolatot folyatni. Ezt el akarom leülve mondani, nem szó nélkül akarom hagyni az egészet.

Az okaim:

-Egy fedél alatt éltem kapásból négy idegen emberrel huzamosabb ideig, akikhez igaz, én érkeztem, de beleszoknom szörnyen nehéz volt. Eredetileg nem is így volt betervezve a csak KETTŐNK élete. A maximalista szülők miatt pedig minden miatt kritizálva voltam, mit hogy csináltam, miért nem tudtam elmenni dolgozni a korona ideje alatt, én voltam a rossz röviden.

-Konfliktuskezelése a partneremnek nulla. Ordibálás, lökdösés, tiszteletlenség, neveken hívás (pejoratív). Idegei kivannak velem egy kicsi dolog miatt is, például miért úgy van egy pohár kint hagyva az asztalon (legutóbbi precedens).

-A marihuána-szenvedélye. És az olyan drogoké, amikről nem akarok tudni. Mindezt munkahelyen is csinálva. Birtokolja is és van, hogy ad másoknak is...

-Tolerancia felém null. Amikor beteg voltam hónapokon át, akkor is erőt vettem magamon, próbáltam egyengetni a kapcsolatunk.

-Hazugságok tömbkelege van rám rakva, hogy hazudok, lopok, félrecsalok, amikor senki kutya fiát sem ismerek itt, pénzből meg nem szenvedtünk hiányt.

-Semmi szexuális élet.

-Nem érzek iránta már sajnálaton és megszokáson kívül semmit.

Nekem is megvoltak a magam hülyeségei, aláírom. Minden kettő félen áll: nekem az összeköltözés/rokonai nyomtak erre rá mindent, azóta durvult el a helyzetünk, én pedig folyamat el akartam menni, csak egy dolog tartott itt, mégpedig az, hogy ahonnan jöttem, ott a volt párom sokkal rosszabb volt.