Lehet hogy emiatt szeretek ki végleg az exemből?

Az utolsó egy évünk nem volt valami fényes az tény, két hónapja szakított velem, de közben beszéltünk párszor. Szakítás után elkövettem azt a hibát hogy neki mondtam el mindent ami a szívemet nyomta, mivel ő volt az egyetlen igaz barátom egész életemben. De ő leközölte velem hogy őt ez nem érdekli és panaszoljam el másnak a nyűgjeimet. Ez szerintem teljesen érthető, belátom hogy hülye voltam ebben a tekintetben, de a stílusa volt az ami kiakasztott engem. 3 és fél évig együtt voltunk, ő mondta hogy maradjunk barátok, ennek ellenére ő az aki arrogáns, nagyképű, és lekezelő velem szemben. Egyszer elküldte hogy beszélget már valami palival kb 3 héttel a szakítás után, én meg mondtam hogy nem biztos hogy ezt nekem kellett volna elküldeni, mert jól tudja hogy én még nem vagyok túl rajta, erre azt mondta azért küldte el hogy lássam más érdeklődését is fel tudja kelteni. Ha eszembe jutnak a közös emlékeink mindig csak az első másfél évből, akkor éreztem rajta hogy szeretett, de ezekkel teljesen ellök magától, annam ellenére hogy elvileg ő akart a barátom maradni. Nehéz elengednem, mert nekem ő volt a nagybetűs szerelem, ő látta meg bennem egyedül a jó dolgokat, ő ismert engem úgy ahogy még a szüleim se, de ha tényleg jóban akar velem maradni ezzel nagyon megnehezíti a dolgom, mert ezzel inkább egyre messzebb fut tőlem, és úgy érzem már soha többet nem fogom elérni őt. Nem is ilyennek ismertem meg, én nála nagylelkűbb, kedvesebb, szeretnivalóbb, segítőkészebb, céltudatosabb embert soha nem ismertem. Soha nem volt velem ilyen és nem tudom mire vélni. Félek hogy mint barátomat is el fogom veszíteni. 21/F