"Szakítók": Ha átnyergeltetek egy új párkapcsolatra, volt pillanat amikor megbántátok a váltást?

Én 26F exem 24L. Ha szeretnéd privátban részletesebben mesélek, hasonló sztori, 7 év után szakítottam barátnőmmel mert összegyűlt sok apróság, plusz frissen költöztünk össze meg volt egy váratlan családi krízisem is és azt éreztem hogy megfulladok a problémák tengerében, nem éreztem a támogatását, elgyengültem és anélkül hogy rendesen át gondoltam volna minek is akarok véget vetni egy béna szakítás lett belőle, nem akartam vele aznap szakítani de úgy felidegesítette magát hogy döntés elé állított hogy most azonnal mondjam meg mi legyen kilép az életemből vagy megjavítjuk ezt. Akkor abban a pillanatban nem tudtam egyszerűen döntést hozni, mikor már sokadjára kérdezte meg és nézett rám hogy: "na menjek el?" csak bólogatni tudtam könnyekbe folytva, már nem bírtam tovább azt, hogy én mindig megértő voltam vele votlak nagyon nehéz helyzeteink, ő elvesztette az édesapját mikor már 2 éve együtt voltunk, és amikor én vagyok a kakiban akkor kiabálni tud nem pedig megölelni.

A következő két hétben egész jól éreztem magam, az volt bennem, hogy felszabadultam, majd jött az exem két hétre rá és végleg elvitte minden maradék cuccát, na ott volt bennem egy törés, hogy ez tényleg megtörténik. Szakításra egy hónapra rá beleugrottam egy búfelejtő kapcsolatba, akkor ott azt hittem ez lesz a megoldás, minden mozdulatába láttam vagy beleláttam az exem és azt éreztem hú milyen hasonló ez a csaj jaj de jó lesz, majd napról napra rosszabbul lettem, vissza hallottam pletykákat közös barátoktól hogy mekkorát csalódott bennem az exem, mennyire utál hogy én máris mással kavarok ennyi év után. Véget vetettem annak a kapcsolatnak nagyon gyorsan gyakorlatilag ha három hetet jártunk sokat mondok. Majd felkerestem az exem, hogy nekünk lenne még mit megbeszélni mert 7 évet így lezárni nem lehet, borzasztóan szégyeltem magam, akárhányszor belegondoltam miket élhetett át a szakítás utáni hetekben a sírógörcs kapott el.

Majd adott egy esélyt, találkoztunk és elmondhattam mit miért tettem, megegyeztünk hogy újra próbáljuk nem mondtuk ki hivatalosan de megegyeztünk hogy mással nem kavarunk, első másfél hónap szuper volt, sose volt ilyen jó a kapcsolatunk mint akkor, majd elkezdte felhozni a múltat megint, őt még zavarja az, hogy én kavartam azzal a lánnyal és, hogy voltam képes megcsókolni (több nem történt). Aztán történt egy fsza kis buli ahol miközben én kimentem cigizni táncolt egy idegen sráccal, mikor megláttam őket csak néztem hogy wtf, majd ahogyan táncoltak az már nekem sok volt, kérdőre vontam, hogy mit képzel magáról majd a fejemhez vágta, hogy nem vagyunk együtt azt csinál amit akar. Na innentől borult a bili, nem tudtuk ezt a bulis incidenst megbeszélni nem akarta elismerni, hogy át lépett egy határt azzal a tánccal, mármint ahogyan táncolt nem az a baj hogy táncolt valakivel. Időt kért gondolkodni, majd rá egy hétre leültünk megbeszélni ezt az egészet és ridegen közölte, hogy szakítani szeretne, olyan határozott volt, hogy röpke 9 óra beszélgetés után sem jutottunk dűlőre, teljesen elbizonytalanodott, szóval folyt köv másnap megint neki álltunk órákon át beszéltünk de ott már hajthatatlan volt, így toltunk egy uccsó soft randit elbúcsuztunk egymástól.

Azóta eltelt majdnem egy hónap, én még nyitva tartottam azt a bizonyos ajtót egészen egy pár napja történt buliig, közös a baráti társaság, megbeszéltük felnőttek vagyunk tudunk viselkedni ezért ne menjenek tönkre ezek a barátságok, na de ő nem tudott viselkedni és feltétlen az egyik barátunkkal (sanszos, hogy kavarnak már a második szakítás előtt is voltak furcsa pillanatok) sikerült túl közelien táncolnia plusz egész este a sggébe lógott, na akkor eldöntöttem, hogy akkor ha ilyen fsz nem tud ennyire se tiszteletben tartani, hogy legalább egy közös bulin ne csinálja ezt úgy hogy tudja hogy látom akkor ennek vége, félre hívtam beszélgetni és megmondtam neki, hogy most zárult be az az ajtó nem fogom keresni ne keressen, nem fogok többet közös rendezvényre jönni ha ő is jön stb.

Szóval az a lány akibe én anno beleszerettem akiért elmentem és küzdöttem a világ végéig is (nem vicc egy darabig 5000km választott el minket miután meg ismertem, és a hazajövetel után 7 hónapig udvaroltam mire beadta a derekát, az is egy külön szép történet, hogy viselkedett akkor velem de én akkor is küzdöttem és elmentem a falig sőt még arrébb is toltam azt). Ez a lány már nincs, ez az énje meghalt benne valamikor korábban, csak én nem vettem észre.

Rokonságban történt hasonló.

10 év után (ők már házasok voltak, nemcsak együtt éltek) a nő az új munkahelyén beleszeretett egy munkatársába és viszonyba kezdett vele.

Otthon sok probléma összejött, a munkatárssal minden csupa rózsaszín vattacukor volt.

Aztán a nő elvált, bízva a nagy szerelemben és a férfi ígéreteiben, hogy komoly kapcsolatot akar.

Aztán valahogy csúszott a kapcsolat komolyra fordítása. Kiderült, hogy a viszonyuk alatt a férfi gyereket csinált egy fiatal lánynak, de mivel azt mondta, hogy csak egy futó kapcsolat volt és nem akarja tartani a kapcsolatot se a lánnyal, se a gyerekkel, a nő folytatta vele a viszonyt. Ugyanúgy titokban, bujkálva, a nő járt a férfihez, aki továbbra sem vállalta fel se a munkahelyükön, se a rokonságban, se a baráti körben.

Nem a nőn múlott, hogy véget ért a kapcsolat (és nem is a férfin, mert neki továbbra is a titkos szeretői viszony felelt volna meg)

Én is kicst hasonló helyzetben vagyok/voltam, majdnem 5 év együttlét után szakítottam a párommal, aztán kevesebb, mint két hónappal később már meg is ismerkedtem mással, akivel azóta már több, mint fél éve együtt vagyunk, és olyat érzek mellette, amit sosem éreztem az exemmel. Én nem bántam meg a döntésemet, és akkor sem fogom, ha esetleg kiderülne, hogy mégsem illünk annyira össze az új párommal. A régi kapcsolatom már régóta nem működött, szóval egyedül azt bánom, hogy ennyi ideig húztuk egymás idejét.

Egyébként kérdező, kíváncsi lennék, hogy mi lehetett az a konfliktus, ami ennyi év után jött elő nálatok és nem tudtátok megoldani, meg ezen kívül is nagyon szívesen beszélgetnék, szóval ha gondolod, akkor írj nyugodtan privátot!