Miért nem tudja méltósággal viselni a szakítást? (részben meleg téma)

Az elutasítást nehéz feldolgozni - és ez annak számít, hiszen nem tudtad szeretni őt. Sokan sajnos úgy állnak hozzá, hogy valakinek hibásnak kell lennie ebben a helyzetben (holott egyik fél sem tehet arról, szereti-e a másikat, vagy a másik őt). Vannak, akik önmagukat hibáztatják - sok ilyen kérdést olvasni itt, ronda vagyok, béna vagyok, sose lesz párom, magányosan halok meg, nem vagyok elég jó, azért utasított el stb., biztos te is találkoztál már ilyenekkel, akár a környezetedben. A másik típus, aki próbálja a másikat rossznak beállítani, na ilyen a te volt párod. Rosszindulatú pletykákat terjeszt, mert ezzel önmagát is meggyőzi arról, hogy te igen is rossz vagy és szemét, ő pedig különösen áldozat ebben a szituációban.

Te sajnos nem tudsz ezzel mit tenni, minthogy tanulsz belőle és nem válsz sosem ilyenné. Vannak, akik nem tudják méltósággal viselni a szakítást, és ilyen éretlenül viselkednek utána.

(És ez most teljesen független a szexuális orientációtól.)

"csak egyszerűen nem tudtam beleszeretni és ezért mondtam, hogy ne folytassuk"

várj, nem értem. minek kezdtétek egyáltalán el, ha nem tudtál beleszeretni. tudtommal akkor kezdünk el járni valakivel, ha egymásba szeretünk...

Te vagy annak a 19 éves fiúnak a volt pasija,aki meg azt a kérdést tette fel,hogy

"Hogy szerezzem vissza a párom?"

Őt azzal az indokkal hagyta ott a pasija,hogy

a tanulásra és a karrierre akar koncentrálni.