Szakított velem a barátnőm, de én még mindig szeretem. Hogyan tudnám mégis feldolgozni, és túllépni rajta?

Tudom, hogy hosszú, de kérlek csak akkor válaszolj, ha végig olvastad!

Ő azt mondja, már nem érzi ugyanazt, amit régen (2 éve voltunk együtt), és már nem hiányzom neki annyira, habár azt állítja még mindig szeret, de már egyszerűen nem ugyanaz szerinte. Emiatt úgy döntött, hogy már nincs értelme tovább csinálni, de én egyszerűen nem tudom elképzelni az életem nélküle.

Egyébként én 22 éves egyetemista vagyok, ő 17 éves középiskolás, és elég messze lakunk egymástól, így körülbelül 2 hetente tudtunk csak találkozni, közben Facebookon írogattunk leginkább, de pl. nyáron volt, hogy egy hetet is együtt voltunk egyszerre, sőt egyszer nyaralni is voltunk együtt.

Először 1 hete mondta, hogy már szakítani szeretne, ekkor még meggyőztem, hogy próbáljuk meg, ebbe bele is ment, de most már azt mondta, hogy véglegesen szakítani akar, mert ez nem működik, és ő már nem ugyanazt érzi, mint régen. Ennek ellenére ő továbbra is szeretné tartani a kapcsolatot barátilag.

Én is szívesen tartanám a kapcsolatot, de egyszerűen nem tudom, hogy bírnám-e, szerintem nem tudnák rá csak barátként tekinteni, viszont azt sem szeretném, hogy ne beszéljünk többet.

Arra már nem látok esélyt, hogy mégis meggyőzzem, hogy folytassuk, és értelmét sem látom, de a szakítást sem tudom feldolgozni. Ehhez az is hozzátartozik, hogy nincsenek igazán barátaim, így gyakorlatilag minden élményem a barátnőmhöz kapcsolódik, neki mondtam el minden problémámat, vele voltak közös programjaim, és egyszerűen azt sem fogom kibírni, hogy ezek hiányozni fognak az életemből.

Az sem megoldás, hogy új barátnőt keresek, aki elvonja a figyelmemet erről, mert egyrészt még mindig a volt barátnőmet szeretem, és nem szeretnék egy lányt sem kitenni annak, hogy csak pótlékként legyen jelen az életemben, másrészt pedig amúgy sem vagyok az a típus, aki könnyen ismerkedik, és könnyen talál magának lányt.