Mit csináltatok, amikor olyan emberbe voltatok szerelmesek aki nem viszonozta?

A kérdésem azokhoz szólna, akik előtte párkapcsolatban voltak az illetovel, majd az szakított veluk.

En ugyan csak fel évig voltam együtt a volt barátommal, de megis akkora hatással van rám a mai napig, hogy az felfoghatatlan. Akárhányszor meglatom hevesen kezd verni a szivem, jon a gyomorgorcs stb, mint mikor eleinte beleszerettem. En tudom, hogy mar nem kellek neki, többször elmondta, több jelzést is tettem fele, miszerint itt vagyok meg mindig, de öt ezek mar nagyon reg hidegen hagyjak. Mar abban sem vagyok biztos, emlékszik e valami fontos dologra velem kapcsolatban... Ezzel szemben itt vagyok en, aki meg mindig szereti, aki meg mindig minden mas emberben is öt latja. Mar magával a helyzettel nem tudok mit kezdeni, mar nem hianyzik annyira, mint az elején, csinalom a dolgaim, lett egy barati tarsasagom, veluk gyakran járok szórakozni, uj embereket ismerek meg, iskolába járok, dolgozom ha ugy adódik, sportolok, olvasok, filmezek, csaladommal sok idot töltök, megis állandóan ott van a fejemben. Jelenleg mar csak annyi a technikám, hogy elfogadtam hogy szeretem, hogy ez van, ugy latszik kiszeretni nem tudok belőle, úgyhogy ezzel együtt kell élnem. Rossz erzes, hogy mar nem szeret viszont, néha-néha belehalnek, de tulkell élni, ez van.

Talán meg az egyetlen bajom ezen kívül, hogy lassan mar nem tudok örülni semminek, ugy erzem az élet kicsit szivat engem, mert nem történnek velem jo dolgok. Csak ugy elem az eletem, nincs benne semmi, csak ez a rossz erzes, miszerint akit szeretek nem szeret viszont...

szoval a kérdésem, ugyanaz mint fent, nektek ha volt ilyen, hogy zajlott le bennetek? Később ez jobb lett? Felek, hogy kezdek depresszióba esni. A szakítás se most volt, mar több mint fel éve.

22/L