A nő aki mindent összehord szakításkor tulajdonképpen éretlen?

Igen. Nekem is összehordott mindenféle valótlanságot (az igazi okok mellé), ráadásul úgy, hogy ő dobott engem, nem én őt. Aztán fél év múlva bocsánatot kért, hogy az mind hülyeség volt, én meg "no shit sherlock, rájöttem, hogy a nyilvánvaló ellentéte hülyeség, már akkor is".

Éretlenséggel is vádolt, közben én csak kiröhögtem amikor ócsárolt, nem kezdtem én is bele.

Nem feltétlen mondanám azt, hogy csak az éretlen nők "hordanak össze mindent". Az is kérdés, hogy számodra ez mit jelent.

Nőként egy durva szakításon vagyok túl, fogalmam sincs pontosan melyikünk kezdett bele, de régóta érett már a dolog, a végszót én mondtam ki. Türelmes ember vagyok és nem szeretem, ha kiabálnak velem, mivel nem vagyok süket így normál hangerőn is felfogom a másik szavait. Én se szoktam felemelni a hangom. Viszont amikor már félórája hallgattam az exem panaszait, hogy milyen rossz is volt velem, na akkor ott elszakadt az a bizonyos cérna. Mikor hallgattam sokkal okosabbnak éreztem magam, viszont amikor én is elmondhattam a véleményem és kiadhattam magamból minden fájdalmat sokkal jobb érzés volt. Nem mondtam el semminek, csak kiálltam magamért. Ott már mindkettőnk méltósága régen elveszett. Szerencsére a második szakításom békésen zajlott, de azt az embert nem is szerettem igazán, így nem rázott meg a dolog nagyon.

Ezzel azt szeretném mondani, nem csak nőből van ilyen és talán pont azokat tudjuk igazán megbántani, akiket szeretünk. Az érettségnek pedig semmi köze ehhez. Inkább az önkontrollról szól és személyiségtől függ.