Mai világban az hogy egy 20-30 éves nő tudjon főzni valóságtól elrugaszkodott elvárás?

Aki rászorul, hogy magának főzzön, mint pl én, az úgyis megtanul főzni.

Aki bizonyos okokból kifolyólag nem szorul rá, az miért tanulna meg főzni a kedvedért?

Az elvárásaiddal egyébként csak magadnak okozol érzelmi fájdalmakat.

Még egy fogyatékos is tud követni egy nosalty receptet, az meg miért számít neked, hogy ki mennyire tud fejből főzni? Pláne ha olyanokról van szó, akiknek semmi köze sincs hozzád ilyen téren.

Nem igazán tudom elkepzelni, hogy mi szüli ezeket a kérdéseket.

A férfiak tényleg azon gondolkodnak, ha meglatnak egy nőt, hogy "hmm vajon ez a nő tudna rólam gondoskodni, mintha az anyám lenne, ha arra kerülne a sor?" Fura.

Nőként mondom, egy idióta majom is meg tud csinálni egy átlagos kaját akármelyik receptbőp vagy videóból. Én nem akarom elhinni, hogy embereknek ehy qrva főzeléket behabarni, egy húst kirántani, vagy belecseszni egy fazék forró vízbe és megfőzni akkora dolog lenne. Ez nem érzék kérdése, hanem gyakorlásé és hajlandóságé legfeljebb. És az utolsó hülye is képes rá.

De! Itt jön a csavar, hogy mint olyan, amire bárki képes, nem igazán értem, hogy ez miért elvárás. Olyan, mintha a párom azt várná tőlem, hogy tudjam jól kitörölni a fenekem. Naná, hogy ki tudom, de nem fogom az övét is. Neki az a dolga, hogy a sajátját meg tudja csinálni.

Én csak kedveskedés gyanánt főztem eddig valakinek. Azon kívül meg magamnak, bármit, amihez kedvem volt. Szeretek főzni, mert nem elvárás. Vissza is kapom néha, hogy ágyba kapom a reggelit vagy hogy finom illatok várnak otthon, ha a párom ér haza korábban. Néha együtt csinálunk valamit. És ezen a szinten meg is álltunk. Nincs olyan, hogy főznöm kell. Olyan sem volt, hogy illene tudnom, mert valahogy megoldotta a másik nélkülem is és nevezzük ezt extra szolgáltatásnak.

Ez olyan, mint mikor fordítva a nők azt várják a palitól, hogy legyen jó a fizetése. Ha pali lennék, simán azt mondanám, hogy oké, kisangyal, jó a fizum, de azt senki nem mondta, hogy neked ebből kifejezetten bármi hasznod szarmazik. Majd adok, amennyit jónak látok, amikor jónak látom, de ha az az elvárás, hogy tartsalak el, lehet takarodni. Erre is mindenkinek magának kell gondolnia, nem máson élősködni. Márpedig, szinglin is megoldottuk mind valahogy. :)

Mik ezek a kérdések?? 🤦

Főzz magadra ha más nem főz rád, te meg ne főzz senkire ha nem akarsz. De nem mindegy, hogy egy számodra idegen nő mit csinál a konyhában????

Nemtől függetlenül előnyös, ha valaki legalább alapvető fogásokat képes elkészíteni. Egy kapcsolatban pedig ideális esetben mindkét fél kiveszi a részét a feladatokból, így egy férfitől is elvárható lenne, hogy tudjon főzni, de sokan nem tudnak ebben a korosztályban.

Egyébként ennek szerintem ahhoz is köze van, hogy sokkal tovább élnek otthon az emberek, ha eljön a pillanat, mikor külön életet kell kezdeni, akkor a kényszer miatt majd megtanulnak főzni.

Szóval azt mondod, hogy ha nem főz rád valaki, akkor éhenpusztulsz mert te sem tudsz főzni?

A feleségem nagyon jól főz, de nem várom el, hogy mindig ő csinálja, mert nem házicseléd. Ha előbb érek haza, vagy ha látom rajta hogy fáradt, akkor főzök én. Vagy besegítek és főzünk együtt.

Elvárni maximum akkor tudod a nőktől, hogy főzzenek és mossanak rád, ha olyan jól keresel, hogy ki tudod venni a munkából (és akarja is), hogy otthon tudjon vacsival várni, amikor hazaérsz.

Ellenkező esetben neked is kell sajna főzni, takarítani és a szennyesed is neked kell kivinni.

Én se főztem szinte semmit 26 éves koromig. Anya tanítgatott, azokat a recepteket leírtuk. Úgy voltam vele, hogy a párom,aki tud főzni, majd segíteni fog nekem, mikor összeköltözünk. Viszont anyukám hosszantartó betegség után 56 évesen meghalt, így előbb tanultam meg főzni, mint hogy párommal összeköltöztünk. Apával együtt tanultuk a főzni. Megtanultam, de még így 3 év után is utálom csinálni. Időpocsékolásnak tartom. Viszont nem tehetem meg, hogy rendeljek.

Párom meg szeret főzni, a munkát megosztjuk.