Éreztétek már, hogy túl szerencsések vagytok?

Volt egy szerencsehullám az életemben pár éve, mikor folyamatosan azt vártam, hogy mi nem fog összejönni végül, ami miatt tudni fogom, hogy "igen, ez tényleg az én életem és nem egy álom". Nem csak párkapcsolati szempontból, egyszerre volt saját lakás vásárlás, sorsjegy nyeremény, nyertes per, eljegyzés, sikeres felvételi, azt sem tudtam, merre kapjam a fejem. Nyugodj meg és élvezd. Majd megszokod, hogy ez az új felállás és megtanulod kezelni, a vele kapcsolatos érzelmeiddel együtt. Addig meg ne szúrd el. :)

26N

Mikor én ennyire elvagyok szállva valakitől/valamitől általában mindig szorosan utána következik egy pofára esés.

Szóval inkább nem hangoskodok, magamban örülök, értékelek mindent de nem esek túlzásokba.

Úgyhogy menj viszonozd a párod kedvességét és fejezd be az agyalást, ennyit tegyél😁

Én még nem éreztem így.

Általában a fordítottját szoktam érezni. Nagyon sokszor szoktam azt érezni, hogy én vagyok a világ egyik legszerencsétlenebb embereinek egyike.

Igazából soha életemben nem történt velem semmi komolyabb siker, mindig mindenben elbuktam vagy kudarcot vallottam akármennyire igyekeztem.

A szerencse sosem szegült mellém.

Soha egyetlenegy barátnőm se volt és a legtöbben mégcsak rám se néznek. Ha kezdeményezek (mint eddig többször is) egyikből sem lett semmi. Felém meg a prostikat és homokos férfiakat leszámítva más nem is kezdeményez.

Az egyedüli nő, akivel sikerült valamiféle interakcióba kerülnöm pedig nárcisztikus volt és csak kihasználni akart és soha nem is szeretett, hanem csak utált engem.

Tudom, hogy egy ilyen magamfajta lúzer nímanddal soha senki nem fog összejönni és egyedül fogom kínkeserves bánatban kilehelni a lelkem, ha addig ki nem bírom anélkül, hogy önként véget ne vessek értéktelen keserves életemnek.

Szóval te csak örülj annak, hogy te ilyen szerencsés vagy!

Mert hidd el nekem, egyesek erről soha életükben mégcsak nem is álmodhatnak...