Mi értelme a szerelemnek meg a hűségnek?

Annyi olyan kérdést látok, ahol a pár szenvedő fele semmi rosszat nem követ el, szereti a párját, ápolja a kapcsolatát. A másik fél mégis hopp, szerelmes lesz másba.

Ilyenkor meg megy a biztatás, hogy hagyja el az aktuális párját.

Kérdem én, akkor mi értelme a szerelemnek? Engem 7 év után hagytak el. Bocsánat, esze ágában nem lett volna elhagyni az exemnek, ha nem jövök rá, hogy kifele kacsintgat.

Hogy "szerelmes" - e, azt nem tudom és már nem is érdekel.

De ilyen hozzáállással, amivel rengetegen vannak és felrúgják a több éves működő kapcsolatukat valami új miatt, hogy hihetnék abban, hogy valaha lesz valaki, aki majd nem hagy el? Mert szerintem ez döntés kérdése. Az exem sem volt tökéletes, de szerettem, elfogadtam, nagyon jól működtünk. A szívem - lelkem kitettem, mégsem volt elég. Soha nem hagytam volna el. Ő meg szánt szándékkal nekiállt társkeresőzni, mert "megunt".

Mert mi,, nem tudunk már újat mutatni a másiknak ".

Na, és akkor ezen az oldalon is ezt látom, hogy valaki fellángol, aztán x évente part cserél(ne). Én valami álomvilágban élek ezek szerint? Ha 1x találtam valakit, akit szeretek, tisztelek, becsülök, közös az érdeklődési körünk, tudunk együtt élni. Akkor miért hagynám el egy bizonytalanért?

Az ilyen embereket mi hajtja?

Hogy lehet így bízni bárkiben is?

Vagy ne is reméljem, hogy lesz valaki, aki hűségesen leéli mellettem az életét?