Az olyan férfiaktól kérdezem, akik képtelenek azt a szót használni életük folyamán, hogy "szeretlek", akár 40 év házasság alatt is, ez miért van? Ettől eltekintve szeretitek a párotokat?

Bocs, nem ilyen férfi vagyok, de szerintem adhatok releváns választ.

Igen, szeretheti a párját attól egy fickó. Vannak férfiak - főleg konzervatívabb neveltetéssel -, akiknek az érzések kifejezése és az ilyen szavak alkalmazása nehézkes.

Apósom számomra pl tök szórakoztató: befogja az elszabadult bikát, ha a műhelyében szemtelenkedik valaki kizavarja, mindegy ki az. No de ha érzelmekről kell beszélni, nullára leblokkol, zavarodottság és kiszolgáltatottság látszik a szemében.

Ő pl nyilvánvalóan nagyon szereti anyósomat, megtesz bármit a kedvéért - mármint amiről érti, hogy kellene -, de egyszerűen képtelen vagyok elképzelni, hogy valaha mondta volna neki, hogy szereti. Szerintem gyöngyözne a homloka és remegne a hangja is közben.

Bocsi hogy nőként magamrol..

Csak mert éveken át én sem mondtam ki.

Es rajottem hogy az oka az volt csak hogy nàlunk otthon ez soha nem is volt szokàs. Magyarán rn mèg a szuleimnek tesoimnak se mondtam nem volt belēnk "nevelve"

Eleinte fruaztralt is kimondani es szabályosan tükörben gyakoroltam es siralmasan kenyszeres volt eleinte a kapcsolatban kinyögni. Olyan termeszetellenes :D

Hát az a helyzet, hogy azt mindig siettek a tudomásomra hozni, hogy nem szeretnek. Ez nem lenne gond, ha nem olyan helyzetben vágták volna mindig bele a képembe, amikor ezt lehetetlen volt elhinni.

Pl. amikor 3 órán át csókolóztunk vadul és közben érezte szükségét felvilágosítani. Egy másik is a legforróbb hangulatban vágta hozzám, hogy nem tudja megadni érzelmileg amire szükségem van.

Nekem ez már olyan fájó pont, amire ugrok. Voltam szexkapcsolatban, ahol előre tisztáztuk, hogy nem vagyunk szerelmesek és nem is ez a célunk, de amikor először közölte, hogy nem szeret, úgy éreztem magam, mint akit pofon vert. Nem is tudtam folytatni. Nem értettem mi bajom van, mert én se voltam szerelmes. Aztán rájöttem, hogy túl sokszor mondták már nekem, olyanok, akik éveket, egyikük több, mint 10 évet lehúzott mellettem és mégis, azt valahogy elfelejtették mondani, hogy talán mégis szeretnek. Az, aki 10 évnél tovább volt velem, a végén vallotta be, mennyire szerelmes volt belém. Mire mentem én már azzal, hogy utólag megtudtam? Amúgy meg nem volt igaz, csak amikor már én beleszerettem másba, a riválistól hirtelen ráébredt mennyire szerelmes. Aha. Egy percig se érdekelt már.