Van sejtésetek, hogy mit tegyek?

Sziasztok! Egy olyan kérdésem lenne, hogy ti mit tennétek az én helyemben? Sajnos belsőséges barátaim nem nagyon vannak és csak az apukám él sajnos, emiatt nem tudok máshoz fordulni. Éppenséggel a legelső párkapcsolatomban vagyok a legkedvesebb sráccal akivel valaha találkoztam, már 1 éve. Eleve nem vagyok egy hűha pozitív ember. De a kapcsolatunk eleje óta azt érzem, hogy szorongok, mintha fulladoznék.A kapcsolatunk elején én ezt az egészet nem is gondoltam komolyan, emiatt rá hagytam egyes dolgokat amik a kapcsolatunkba berögződtek. Szeretem, ha a barátaival van, sosem kötném le magam mellé, de van már olyan helyzet mintha elfelejtene, sokszor úgy érzem, hogy mintha egy ilyen opció lennék számára, ott vagyok neki mikor unatkozik, de ha az unokatesója meg a barátnője rá ér, kb beszélni sem lehet vele. És ha kirándúlni, vagy esetleg egy randit erőszakolok ki belőle egy honapban egyszer akkor is hozni akarja az uncsi tesóját meg annak barátnőjét. Ha pedig apukámmal meg vele akarnék pl horgászni egyből hozza őket is. Nincs velük bajom, de néha sokak és mikor ezt felhoztam neki egy hétig mintha jobb lett volna a helyzet de ugyan úgy vissza állt. És mivel egyetemre járok és van fent Pesten lakásom amit fizetek néha felutazom oda tanulni kb. 1 hétig, 4 napig, ő meg ilyenkor azt az időt az unokatesója barátnőjénél tölti természetesen az unoka tesója is ott van. Én teljesen megértem, hogy együtt nőttek fel az uncsi tesójával de nekem sok és néha az is zavar, mitha az uncsija barátnőjét többre is tartaná, jobban emlékszik az ő szülinapjára mint az enyémre amit el is felejtett. Sokat gondolkodtam a szakításon, de mint mondtam nekem új ez a kapcsolat és nem tudom, hogy én látom e rosszul vagy ez tényleg nem oké, emellett szeretem is és tudom, hogy ő is. De nagyon durván rávan függve az uncsi tesójára.