Akik barátság extrákkal kapcsolatban vagytok, ott a szex az extra? Az alap egy barátság, lelki kötelék, sok beszélgetéssel, együtt töltött idővel, közös programokkal?

Ez altalában az, amikor 2 gyengejellem összeáll. Egyik se talál társat, szerelmet es megalkuvók.

Próbalják pótolni az ez miatt keletkező hiányzo intimitast is.

A férfi részérol praktikus is, mert ingyenszex.

A környezetemben a kötődészavaros vagy egyébként személyiségében valamilyen hiányossággal, szociális fejletlenséggel bíró emberek számára “kitalált” opció ez… amikor valami nem megy, de úgy teszünk, mintha de… csak épp kimazsolázgatunk valamit önző módon belőle és “jóvanazúgy”.

Önző igen, mert a másik jellemzően akkor kell HA (és itt be lehet helyettesíteni bármi elvárást).

Az, hogy a felek akár kölcsönösen kihasználják egymást, nem menti azt, hogy egy tk semmitértő, időleges valami… valahogy a legritkább esetben fordul ez át szeretetteljes kölcsönös párkapcsolattá, de akár a másik érdekében tett gesztussá, a másik támogatásával is, ha annak aktuálisan valami gondja van.

Sokszor még csak nem is független egyik vagy másik fél és megideologizálják, hogy ennyi az igényük… aztán sokszor van sírás egyik fél részéről, mert hajlamosak vagyunk mi emberek kötődni és szívvel is élni… és nem megy néha parancsszóra az, hogy “megd..ghat, de nem szerethetem.”…

Buta, aki ennyire és csak ennyire tartja magát, holott igénye is lenne arra, hogy ne csak lyukként, esetleg ingyenes escortként, szögről leakasztható szabadidőpartnerként, hanem valódi társként tekintsenek rá.

Tudom, most népszerű, divatos, de ettől nem lesz ez az egész felállás szebb és hosszú távon (értsd évek, évtizedek) élhető két értelmes, nem súlyosan lelkibeteg, nem anyagilag valami megromlott házasságban vagy élettársi kapcsolatban vergődő ember számára.

Magával és a világgal rendben lévő ember természetes igénye, hogy adjon és elfogadják. Ne csak bizonyos feltételekkel és bizonyos részeit, hanem úgy, ahogy van. Nos ez a szeretet, ami lehet férfi-nő vagy azonos neműek között, gyerek és szülője között vagy barátok között is akár, de hogy egyiknél sincs az, hogy “csak ez, de az nem lehet”…nos az biztos.

Aki rongynak tartja magát vagy elhiszi, hogy másra nem érdemes, annak meg jó szórakozást (majd idővel jó sírást/kesergést) kívánok, mert ez csak egy talmi valami, akárhogy is rohannak majd megmagyarázni, hogy fúúúú de csuda szerelem, de csak heti 2x2 órát találkozunk meg a barátait sem ismerem, meg jááááj elvisz múzeumba (de a lakcímét max papíron láttad)

:D