Miért nem tudok túllépni rajta? Lent

27 éves nő vagyok,két hónapig jártam egy nálam 3 évvel idősebb férfivel. Nem is annyira jártam..kifejtem. Egy szórakozóhelyen ismertük meg egymást, randizgattuk, sokat beszéltük, és arra jutottunk, hogy ami ő férfiben, az én nőben, és fordítva, vagyis a gondolkodásmódunk, a világnézetünk megegyezik. Külsőre is bejöttünk egymásnak. Viszont...az illető férfi lelki sérült volt, elmondása szerint is. Az exén már túl van, nem szerelmes belé, nem hiányzik neki, viszont rengeteget emlegette fel a napot, amikor kidobták ( ez tavaly augusztusban volt),és hogy mennyire szerette pedig az a lány az elején. És hogy ilyen már volt neki, és fél, hogy majd ezután is ez lesz. nagyon szeretik, majd kidobják. Én házas is voltam két évig ( nem vagyok rá büszke, ez van), és nekem is voltak már csalódásaim, de azért nem hiszem, hogy a múlt miatt a jövőben is feltétlen ez vár rám. mindig mondta nekem, mennyire kedves, szép, okos lány vagyok, hogy ilyet képzelt el magának..de valahogy mindig olyan szomorú volt. Egy hete azt mondta, inkább fejezzük be. Nem érez irántam szerelmet, pedig nagyon szeretne.

Azóta nem találom a helyem. Pedig én annyira beleszerettem már a két hónap alatt. Persze soha nem nyomultam, csak ott voltam neki. Soha nem fogom elfelejteni azt a sok beszélgetést, és szexuálisan is összeillettünk, eddig nekem ilyen még nem volt. Néha írt az elmúlt héten, de a leginkább az fájt, hogy azt mondta, csütörtökön randizott egy lánnyal, de abból se lesz semmi. Már randizik..szóval már végleges.

Szerintetek? Felejtsem el, igaz? :(