Jogos a féltékenység?

Ha válaszolni akarok a kérdésekre, akkor el kell mondjam, hogy én ki vagyok, ebben a történetben! Én vagyok az, aki nem illik a képbe, a másik nő.

Először is tisztázni szeretném, hogy SEMMIt nem érzek az említett férfi iránt, "csak" tiszta barátságot! Sőt, mint ahogy már említettem, nekem is van valakim, akit viszont szerelemmel szeretek, mindenki közül őt választanám páromul, nemhogy kettejük közül! Szóval az érzéseim felől mindenki nyugodt lehet, nincsen hátsó szándékom!

Az említett férfivel ugyanez a helyzet! Nekem mondta/mondja el, ha bántja valami a barátnőjével kapcsolatban, tőlem kér tanácsot, soha nem éreztem rajta, hogy rosszul érezné magát a kapcsolatában.

A barátnőjét is ismertem mielőtt összejöttek volna, még buzdítottam is arra, hogy mondja el neki az érzéseit.

Éppen ezért lep most ez meg engem! Tudja a barátnője, hogy annyi esélyünk lett volna összejönni még előtte, vagy amikor hosszabb ideig szakítottak, mégsem tettük! De ha ez még mind semmi, akkor valójában csak ez a nő tud a szerelmemről, arról hogy mennyit szenvedek attól, hogy ez nem egy rendes kapcsolat és hogy mennyire boldog vagyok, ha mégis néha úgy tűnik van esélyünk.

Miért csinálhatja ezt? Ja és azt még nem mondtam, hogy azért fontos, hogy elmenjünk, mert egy nagyon régi közös ismerősünk hívott meg kettőnket. A barátnőjét nem is ismeri, igazából csak a férfi miatt ment volna, engem viszont jól ismer, úgy mint ezt a férfit is! Meg amúgy is... Ennyire nem bízik magában? Vagy a párjában? Vagy bennem? Ismer minket, tudja, hogy milyen jóban voltunk már Ő előtte is. Most ez annyira tragikus dolog? Ennyi szabadságot nem enged? Nem heti szinten csináljuk ezt!

(Ja és mindhárman alatt a kérdésben azt értettem, hogy ez a pár + én, akit én szeretek az nyilván nem!)