Éreztétek már azt, hogy soha többé nem lesztek újra szerelmesek?

Igyekszem tudatosan elkerülni a szerelmet

Nem akarok szerelmes lenni

Éreztem ilyet. Teljesen biztos voltam benne, hogy soha nem leszek szerelmes, nem is tudok újra szerelembe esni, és nem is akarok. Egyedül akarok megöregedni.

Egy hét nem telt el, és egy váratlan találkozás után úgy estem haza, hogy fülig szerelmes vagyok.

Ennyit a tervekről.

pl. most úgy érzem

a múltkori szerelemből csalódás lett és szerintem soha többet nem találok hozzá hasonlót

innentől kezdve szerintem nem leszek újra szerelmes

Tudatosan törekszek arra, hogy ne legyek szerelmes senkibe sem. Úgy gondolok a nőkre, úgy kezelem őket, mintha haverok lennénk, s nem éreztetem velük, hogy mint potenciális barátnőjelöltek szóba jöhetnének. Nyilván sokan megcáfolhatnának ebben, hogy ez nem így van, meg majd egyszer villámcsapásszerűen szerelmes leszek, csakhogy akik ezt állítják, ők nyitottak magára a párkapcsolatra, én nem. És tudatosan nem. Több hátrányt látok benne, mint előnyt, ezáltal kialakult bennem egy taszító érzés a párkapcsolati léttel szemben.

Szóval el lehet-e kerülni, hogy szerelmes legyél? Bizony, el.

Oooo kerdezo. Igen. Jelen pillanatban nagyon, de nagyon ebben a helyzetben vagyok. Elkeseredve, feladva, torve-zuzva, rozsdasan, “megfertozve”a regi nagy szerelemmel....(sose jon ujra olyan, aki nagyobb erzelmet tudna mozgositani/megmozgatni bennem) ezzel a tudattal, de harcolva vele fekszem es kelek. Es mar olyan versurito hatasu, elalelt mamoros es lvakult, feladott erzes van vennem. Minden lepes nehez.

Felek is. Igy kell elnem?

Igaz, mar a 4. az ilyen helyzetekbol a 8 ev alatt.

Eddig mindig jott valaki aki nagyobb erzelmet adott/hozott ki belolem.

De ugy erzem, hogy ennyi volt. Nem lesz itt mar magy szerelem, nem lesz itt semmi. Bekll ernem egy sablonos kapcsolattal. Amiben nem vagyok voldog, vagy nem leszek, de elfogadom majd, mert nagy ur, mondjak....a magany.