Ha nektek rossz napotok van és el vagytok keseredve akkor a párotok mit tesz annak érdekében hogy ezen enyhitsen?

A parom (ferfi) nagyon utalja ha rossz kedvem van, es sokszor nem is tudott ezzel mit kezdeni. En nagyon hullamzo voltam erzelmileg, ezert sokszor voltan szomorkas melankolikus hangulatban. Ilyen tipus vagyok. De miatta megtanultam uralkodni magamon, nem mondom hogy konnyu volt! Altalaban regen is mivel gyerekkent is sokszor voltam egyedul - igy alapbol tudtam, mi kell nekem ahhoz, hogy jobban legyek, de sokszor szerettem “kielvezni” a fajdalmat is ha valamit igy eltem meg. O viszont olyan kis erzekeny hogy raragadt a rosszkedv, es aztan le sem jott rola, mire en mar reg tul vagyok rajta. Neki koszonhetem tehat, hogy megtanultam befolyasolni - pontosabban iranyitani a gondolataimat... stb.

Ha őszinte bánat ért, pl. Csaladtag elvesztese, atolelt ha sirtam vagy nagyon nem tudtam mit kezdeni magammal. Tobb nekem nem is kellett. En nagyon bujos vagyok es imadok olelkezni. Nalam egy oleles mindennel jobb. Nagyon fel tud (engem) tolteni. :)

Férjem: Ha csak puffogok valami miatt (általában sose őmiatta), akkor teret enged.

Ha tényleg el vagyok keseredve a stressz, stb miatt, akkor megölel, meghallgat, biztosít róla hogy ott van nekem, szeret, és bármelyik kimenetelnél ott lesz. Néha beszélünk kicsit a megoldási módokról, mert én ha nagyon le vagyok stresszelve csak a gond pörög a fejemben és nem látom a kiutat, de ha vele említőlegesen beszélünk arról hogy ezt meg azt is lehetne tenni, akkor utána könnyebben meg tudom fogalmazni, mi lenne a legjobb.