Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Az örök dilemma: Ki mennyit fizessen egy párkapcsolatban?
Ennél a kérdésnél elsősorban férfiak válaszára lennék kíváncsi, de természetes kíváncsi vagyok nőtársaim véleményére is. :D
Na szóval szerintetek a mai világban, hogyan illik kezelni a pénzügyeket egy párkapcsolatban?
Párommal féléve vagyunk együtt. Az elejétől úgy érzem, hogy vele nem lesznek nézeteltéréseink, nem úgy mint az exemmel, aki 7szer többet keresett, mint én de elfelezgette velem a bevásárlásokat, nem hívott meg apróságokra. Vacsizni viszont mindíg, de ettől függetlenül nagyobb sóher volt velem, mint a jelenlegi párom, akivel most ugyanannyit keresünk.
Én úgy gondolom, hogy számításba kell venni, hogy ki mennyit keres.
Pár hónap után már csináltattunk közös számlát, amiről a közös dolgainkat kezeljük. Nem akartam, hogy bevásárlásnál számolgatni kelljen stb, mert ezt mindíg kínosnak éreztem, és neki is tetszett a dolog. Abszolút jól működik nálunk ez a rendszer, általában én vásárolok be, ő egyszer se nézegeti meg, hogy én magamnak miket vettem pl egy Tescozás alkalmával.
Viszont ha elmegyünk havi 1-2szer enni valahova, azokat is erről fizetjük...Szerintetek ezzel van baj? Igazából az eljárkálás abszolút nekem fontos, ő otthon szeret enni, főzni is minden segít, nem hagyja rám sohasem.
De néha picit mintha fusztráltnak érezném magam, hogy "nem viszik el a seggem enni" és ilyenkor abszolút hülyén érzem magam, mert nem akarok olyan hülye nő lenni, aki nem veszi észre, hogy miket tesz meg érte a másik, csak azokat amiket nem. Tudom, hogy én is a lelkem mélyén Disney hercegnő akarok lenni, nem tagadom.
És leszögezném, van önismeretem és tisztában vagyok vele, hogy a mai nők azt hiszik hogy az a normális amit az instán látnak, hogy naponta kapnak MK táskát, meg rózsacsokrot. De néha hiányolom a kis apróságokat, vagy ha azt mondom , hogy "hú már napok óta rákóczi túróst akarok enni" akkor egy pasi miért nem ért a szóból és visz el sütizni? :D
Annyira mást akar a nő meg a férfi is, hogy katasztrófa. Kérdés, hogy tegyük félre az elvárásainkat és csak szeressük a másikat azért, amit tesz, vagy joggal baszogassuk néha?
válasza: válasza: válasza:Mi együtt élünk és olyan össze-vissza veszünk mindent (nagyjából fele fele). Nem nagyon követjük, nem közös a számlánk, úgy vesszük, ahogy épp praktikus.
Pl párom (férfi) szereti kezelni a rezsit, és minden előfizetésünket, hitelt, stb. Én viszont abból szeretek főzni, amit én veszek, úgyhogy többnyire azt én fizetem, de nyilván ha ő most azonnal szeretne egy sütit valahol, akkor bemegy és vesz magának. Takarító szereket szintén én veszem, mert én szeretem ezeket felügyelni úgymond.
De nagyjából tényleg fele-fele jön ki minden, a programok is közösek, úgyhogy nálunk mondhatni 50-50 minden, csak másért "felelünk".
Nekünk ez így jó, én ettől úgy érzem ez egy közös élet, nem lakótársi megállapodások és miegyéb.
válasza:Férfiként az udvarlás/"járás" alatt én fizetek. Ez nálam alap.
Fiatalon, amíg tanultam a barátnőim fizettek jobbára, mivel ők mind érett, egzisztenciával rendelkező nők voltak.
Együttélésnél az fizet többet, aki jobban keres. Ez egyértelmű. Mert ha az egyik jól keres, a másik minimálbéres, akkor ne keljen már a minimálbéreshez idomulni, csak azért, hogy ne legyen sértve.
Az pedig, hogy a palid nem Disney hercegnőként kezel, annak több oka is lehet.
A.: Csóró hozzá.
B.: Nem vagy fullos csaj.
C.: Minek? Ha ez nem elég, akkor tipli van!
válasza: válasza:Közelítsük meg máshonnan a kérdést :
"Én úgy gondolom, hogy számításba kell venni, hogy ki mennyit keres."
Én meg úgy gondolom hogy nem teljesen így van ez!
Tehát ha te szorgalmasan tanultál, estleg diplomát szereztél, küzdöttél egy jó munkahelyért, míg én a párod(tételezzük most fel), egy lusta tróger vagyok aki csak 8 általánossal egy betanított munkát végez, ami nagyon keveset fizet, és nem is akarok ezen változtatni, akkor te kompenzálod az én hiányzó pénzügyi részem?
Ugye hogy ugye?
Nem vagyok sóher, előző kapcsolatomba is én adtam többet, de az hogy "elvárod" hogy a kis segged étterembe vigyék meg ajándékokkal lépjenek meg, úgy hogy te kevesebbet teszel amúgy is bele, ez azért enyhén szólva erőss!
Ha Rákóczi túróst akarsz enni akkor menj és egyél, vagy fogd meg és ültesd be a kocsiba aztán menjetek. Ebből értenek a férfiak nem abból hogy elejtesz egy két szót előtte...
válasza:Csináljátok úgy, ahogy nektek jó és működőképes. Nincs olyan univerzális "jó módszer", amit ha követtek, nem lesz gond. Az egyetlen jó módszer az, ha kölcsönös igények alapján ti magatok alakítotok ki egy működő rendszert, amit időről időre felülvizsgáltok és megváltoztattok, ha kell.
>Annyira mást akar a nő meg a férfi is, hogy katasztrófa. Kérdés, hogy tegyük félre az elvárásainkat és csak szeressük a másikat azért, amit tesz, vagy joggal baszogassuk néha?
De akkor neked inkább ez a valódi kérdésed, nem? A válasz valahol középen van szerintem. Mi a párommal próbálunk nem támasztani egymás fele elvárásokat, ugyanakkor igyekszünk kiismerni egymás igényeit és kellőképp kielégíteni azokat. Csak ugyen nem azért, mert ezeket elvárjuk egymástól, hanem mert meg akarjuk tenni a másikért. Úgy tűnhet, hogy nincs különbség, pedig van: ha a párod az elvárásaidat teljesítni, akkor a "teljesítménye épp csak megüti a nullát", akkor még csak ott tart, hogy nem vagy rá ideges. Ha viszont magától, érted teszi meg, anélkül, hogy elvárnád, máris hálás lehetsz neki. Nekünk ez jól működik.
Ha a párod nem igazán figyel rád, akkor beszéljetek erről, lehet, hogy ő teljesen máshogy működik, és ha megérti, hogy te hogy látod ezt, változtatni fog. Sima problémamegoldás.
válasza:Először belekötnék egy válaszadóba:
"Tehát ha te szorgalmasan tanultál, estleg diplomát szereztél, küzdöttél egy jó munkahelyért, míg én a párod(tételezzük most fel), egy lusta tróger vagyok aki csak 8 általánossal egy betanított munkát végez, ami nagyon keveset fizet, és nem is akarok ezen változtatni, akkor te kompenzálod az én hiányzó pénzügyi részem?"
IGEN, akkor ő kompenzálja a te hiányzó részed. Mi a f***nak van bárki egy olyan kapcsolatban, ahol irigy vagy arra az emberre és fukarkodsz, akivel együtt tervezel megöregedni?
Egy párkapcsolat nem arról szól, hogy kinek mennyije van és mennyit tanult, hanem a belső értékekről. Lehet, hogy te lusta tróger vagy, viszont otthon bármit ellátsz a háztartásban, megszerelsz mindent és a párodat ez izgatja fel.
Én kapásból dobom az olyan lányokat, ahol a férfinak kötelessége többet keresni. Mi vagyok én, valami csicska, akinek el kell tartania a nőt és fizetni mindent, mert... miért is?
Szerencsére találtam rendes lányt.
Nálunk, a barátnőmmel igazságosan oldjuk ezt meg. Aki többet keres (és ez évente változik kb, ilyen az élet) , az arányaiban annyival tesz be többet a közösbe. Ami marad, az meg mindenkinek a saját pénze, arra, amire akarja. Eszünkbe sem jut a pénzen rugózni. Én tanulok, akkor ő keres jobban. Ha majd jön a gyerek, akkor én fogok.
Az ilyen fillérb***ásból lesz az, hogy a nő otthon van a gyerekkel és kunyerálnia kell a pénzt mindenre a férfitől. Kösz, az én gyerekem anyja ennél többet ér.
----------------
Kérdező, tedd félre a MÉDIA elvárásait, élj normálisan és ne a reklámok alapján érezd magad nőnek. Ami ezenfelül igényed marad, azért meg b*szogasd a másikat, így van. :)
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!