Mi értelme van a szerelem kapcsolatoknak?

Hideg fejjel nem lehet, mert a vonzalom az érzelmi alapú. Illetve persze ott vannak a sugar meg hasonló viszonyok, de ott általában vonzalom nincs is nagyon.

Ami fontos hogy a jelenbe érezze jól magát az ember a kapcsolatában, aztán egyszer nagy eséllyel vége lesz, ez van.

De ha hideg fejjel is véget ér és bajt okoz, akkor nem tök mindegy, hogy hogyan? :)

32/f

Mert a szerelem az egyetlen olyan, amit semmilyen más emberi kapcsolat nem tud megadni. Ez a lényege. Persze, a kapcsolat sokszor véget ér, de az ember így tud érzelmileg fejlődni.

Semmi értelme nincsen hideg fejjel párt választani. Egy kapcsolat működéséhez elengedhetetlen a szerelem. Nem fogod olyan emberért kitenni a lelkedet és nem fogsz minden nap dolgozni a kapcsolatért ha semmilyen érzelem nem fűz a párodhoz. Megtennél nehéz dolgokat, "lehoznád a csillagokat" mondjuk egy random kollégádért akit kicsit sem szeretsz? Dehogy is.

Ha hideg fejjel választasz párt abból csak egy rakás szr lehet. Az első veszekedésnél kiadod az útját mert abszolút nincs meg a visszahúzó erő hogy vele akarsz lenni mert szereted. Az emberek pedig változnak. Nem lesz olyan, aki tökéletes és mindenben ugyan úgy gondolkozik. Ezeket a rossz szokásaidat meg negatív dolgaidat igyekszel megváltoztatni olyanért, akit szeretsz. De olyanért nem fogod, akihez semmilyen érzelmi szál nem fűz.

Ennyi erővel miért nem akasztod fel magad, ugyis meghalunk...

Mindennek vége egyszer és csak a halál meg az adó a biztos az életben.

3 éve ugyanúgy szeretjük egymást ... sőt: a szex sokkal jobb mint az elején, összecsiszolódtunk, már nehéz nélküle.

Mért tölteném az időm egy olyan nő mellett ahol hideg, racionális a kapcsolat. Nem mindegy hogy zsiros kenyeret eszel vagy egy finom bélszínt.

"egyszer úgyis véget ér"

Mondod te. A magad nevében beszélj. Attól, hogy te sikertelen vagy, még vannak akiknek jobban alakul. Ha számodra nincs értelme, akkor neked nem muszáj kapcsolatban lenned.

Eszembe jutott egy jó példa ami által talán könnyebb megérteni. Volt egyetemen egy lakótársam, tök aranyos csaj volt, tényleg a tökéletes lakótárs definíciója. Rendezett volt, házias, nem voltak idegesítő szokásai, nem hozott fel random pasikat, nem csórta a cuccaimat, tekintettel volt rám. Voltak hasonló érdeklődési köreink is, de valahogy sosem lettünk nagy barátnők. Nem kerültünk közel egymáshoz, szépen eléldegéltünk egymás mellett.

Az alap dolgokat megtettem érte, tekintettel voltam rá, próbáltam nem zavarni stb. De ha valami komolyabb, lelki dologban akart volna megváltoztatni azt nem tettem volna meg érte. Ha azt mondja, hogy kezdjünk el dolgozni az együttéléssel kapcsolatos mélyebb problémáinkon nem tettem volna ebbe energiát. Ha csúnyán összeveszünk nem csúsztam volna térden, hogy de igen is oldjuk meg mert vele akarok lenni, simán kiköltöztem volna. Na pont ehhez tudok hasonlítani egy szerelem nélküli kapcsolatok. Az elvárható minimumot bele lehet rakni, de ennél többet senki nem fog olyanért megtenni, akibe nem szerelmes. Így pedig semmilyen komolyabb kapcsolat nem fog létrejönni vagy működni hosszú távon.