Manapsag mar nem gyakori, hogy hoszabb baratsagbol/ismeretsegbol lesz kapcsolat/szerelem?

Ellenkező neművel ÁLTALÁBAN akkor alakul ki barátság, ha nincs szexuális vonzalom.

A nélkül pedig fölösleges kapcsolatot kialakítani.

Ha az elejétől van vonzalom, akkor pedig nincs értelme csak barátkozni.

Nőknél elterjedt a "házinyűlra nem lövünk" marhaság, a férfiak meg nem szeretnék elrontani a baráti összejöveteleket azzal, hogy ott van az a lány is, aki valószínűleg majd elutasítja, dobja őket (mert a férfiak próbálkozásai általában így végződnek).

A második is igaz, mivel divat lett a nőknél a férfiak talonban tartása, felhőztetése, vagy szivességek kérése, aztán bociszemekkel "jaa hát te nem csak barátkozni akartál"?

És hát nincs értelme zsákbamacskába sok időt fektetni.

“Ferfiaknreszerol is ezt veszem eszre, hogyha van egy nehezen megkaphato lany, akkor inkabb nem erolkodnek”

Mit jelent, hogy nem erőlködnek? Az utolsó párommal 8 hónap ismeretség után feküdtem le. De az első perctől nyitott volt az ismerkedésre, randiztunk, egyértelmű volt, hogy érdeklem, hogy engem akar. Ő legalább annyiszor hívott engem randira, keresett, mint én őt.

Egy csomó csajnál viszont tényleg “erőlködni” kell. Olyan jő pedig nem érdekel valóban. Aki játssza a jég királynőt, az elérhetetlent, aki a nehezen megkaphatósagot úgy értelmezi, hogy az 5-6. randi után is csak ül, és várja, hogy én teperjek utána.

És az ilyen nővel sem az a fő gondom, hogy meg kell küzdeni érte, hanem az, hogy az esetek jó részében valójában nem is engem akar, csak elviseli, élvezi, hogy én “küzdök”, teperek. Aztán jön valaki, akire tényleg vágyik, én meg 2-3 hónap küzdés után hirtelen megkapom a legyünk csak barátok szlogent.

Régen rájöttem, hogy ez utóbbi típus csak az időm vesztegetése, pedig nem vagyok az akivel ha nem fekszik le a nő legkésőbb a 3. randin, akkor viszlát, szívesen ismerkedem, udvarolok, türelmes vagyok (sőt, utalok ajtóstul rontani a házba), de nem küzdök.

(Ui: másrészt igen, van nekem is haverom, akivel ha nem fekszel le az elő randin akkor vége. Ő az a férfi, akinél sorban àllnak a nők, és 10-ből mindig van 4-5, aki azzal akar a konkurencia elé kerülni, hogy az első randin már szét is teszi. Nos, róla kb mindenki tudja, hogy nem az az udvarlós fajta, de átlag, nem bevállalós nőként nem az ilyen férfiakra kell fújni, hanem keresni egy átlag férfit).

Mi vagy 2000 mail után költöztünk össze. Ő tudja rólam a legtöbbet.

De valóban nem hiszem, hogy tipikus volna.