Tulajdonképpen értelmetlen bárkinél is kezdeményezni és teperni nők után?

Valahogy alapvetően három csoportját látom a (hetero) férfiaknak:

- Akik semmit nem csinálnak de mégis mindig összejön nekik a pár- vagy szexkapcsolat.

- Akiknek tenniük kell valamit majd azután összejön valami az igyekezetük hatására.

- Akik ha mindent megtesznek és igyekeznek ha nem csinálnak semmit akkor sem jön össze nekik semmi sem.

Az első csoportba nem tartozom, ez mindig is egyértelmű volt. Egy ideig azt hittem, hogy a második csoportba tartozom, ezért küzdöttem és próbálkoztam. De immáron biztossá vált, hogy én a harmadik csoportba tartozom.

Innen fogva pedig tulajdonképpen nem is látom értelmét annak, hogy egyáltalán fektessek bele energiát olyan dolgokba, hogy udvarlás, randik, próbálkozás, kezdeményezés...nők stb.

Szimpla barátként nyilván ugyanúgy fogok barátkozni más nőkkel (ahogy eddig is tettem egész életemben) de már nem fogok senkitől sem többet akarni a barátságnál, mert úgysem jönne össze semmi, mint ahogy eddig sem jött össze. Nem látom értelmét semmilyen igyekezetnek és próbálkozásnak, mert az csak elpazarolt energia, idő, pénz.

Teljes mértékben el tudom már fogadni, hogy a dolgok egyáltalán nem az én akaratom szerint működnek. Lényegében az egész világ az teljes mértékben független az akaratomtól. Fölösleges bármit is akarnom, mert nem fognak a dolgok attól megváltozni.

Hiába akartam magamnak egy nőt akivel intim kapcsolatot élhetek meg és szenvedélyt. De a világ nem fog soha megváltozni az akaratom hatására.

Mostmár én az akaratomat akarom megváltoztatni a világhoz képest.

Ezért már nem próbálkozom és nem is csinálok semmit ilyen téren. Mert teljesen fölöslegesnek és értelmetlennek találom.