Mit csináljak az ellen, hogy így elszúrták a kedvemet?

Ma mondta egy kolléganőm, hogy beajánlott engem mint pasit egy csinos lánynak egy fagyizóból. Biztos vagyok benne, hogy jó szándék vezérelte. Mert már 5 éve szingli vagyok. De ezzel úgy elszúrta az eddigi jó kedvemet, hogy eszembe juttatta milyen szerencsétlen vagyok.

Csomószor volt ilyen, hogy haverok csinálták ezt velem diszkóba hogy addig mondták hogy menjek csajozni még haza nem mentem inkább. Rám ilyenkor nagyon durva szorongás jön rám elkezdek izzadni meg remegni, de még oda sem kell mennem már a gondolata ennek az egésznek.

Az a baj, hogy abszolút nincs önbizalmam szerintem reálisan látom a helyzetemet, hogy senki nem járna egy ilyen emberrel mint én. Alapból egy ideje már elfogadom, hogy nekem ezt adta az élet, és örökké egyedül leszek, vagy beérem egy elvált többgyerekes negyvenessel, vagy egy nagyon csúnya nővel. Akkor inkább már egyedül :)

6,5 dioptriás szódásüveg szemüvegem van, 70 kiló vagyok 173 cm-hez, inkább gyereknek tartanak az emberek a méreteim miatt mint férfinek. Gyenge is vagyok egy betegség felszívódási betegség miatt, és hamarabb fáradok ki mint a kortársaim. Nincs egy forint spórolt pénzem sem, annak ellenére hogy sokat keresek mindig elszórom szerencsejátékra, de ez nem izgat mint mondtam mert alapból úgy helyezkedtem be hogy anyukámmal fogom élni az életemet. Jól elvagyok kertészkedek, PC játékokkal játszok. Sportolok is egy amatőr fociscsapatban (de a sportban is volt hogy ahol még ifistaként játszottam kiközösítettek).

Tehát úgy örülnék ha felfogná mindenki, hogy aki gyerekként nem volt népszerű a csajok körében az felnőttként sem lesz. Hiába változnak bizonyos dolgok (pl. én nagyon jól öltözködök) a sok negatív dolog miatt úgy sem fog az embernek sikerülni.

28 F