Legalább 25 éves férfiaktól kérdeznék, akiknek még sohasem volt barátnője. Mennyi idősek vagytok jelenleg? Válasszátok ki a felsorolásból. Kommentben írjátok le, hogy miért van ez így és próbálkoztok-e még barátnőt találni?

Nem is kerestem. Ok: kövér vagyok és az a nekem tetsző nőknek nem jön be.

28/F

19 évesen szedett fel egy mollet nő, akkor még szexuális/csajozás téren is rajtam volt még a tojáshéj. Nem igazán végtam, hogy kell bánni a nőkkel. Nem nevezném kapcsolatnak, hiába tartott 4-5 hónapig. Nem volt igényem rá, csak úgy volt, de nem éreztem semmit.

Ettől eltekintve az első valós kapcsolatom 28 évesen volt, egy nárcisztikus nővel. Nem is tartott sokáig, pont a nárcisztikussága miatt.

És most van egy jelölt, akivel elég sűrűn beszélgetek és eddig 4x is randiztunk és elég bizakodó vagyok.

32/F

Kicsit csalok, ugyanis volt már "barátnőm", de életem egyik legrosszabb élménye volt. Vonzalom és érzelmek nélküli "kapcsolat" volt egy szó szerint bolond nővel, inkább nem számítanám ide... Magam 27 éves vagyok, és hogy mi velem a baj, az sosem derült ki. Érdekes módon randik után nagyszerű srác vagyok és mindig elmondja mindenki, hogy valaki nagyon fog majd nekem örülni - na de hogy ki? Hát "majd valaki más". Érdekes módon mindig csak "más", csak történetesen ez a személy vagy létezik, vagy nem.

Három okra tudom visszavezetni, hogy még mindig félig-meddig szűz vagyok. Az első az a szociális képességeim teljes hiánya (valószínűleg van egy középsúlyos aspergerem is), illetve ehhez kapcsolódóan a zéró önbizalom. Viszont neten próbálnék ismerkedni csak, élőben direkt nem is erőltetem a dolgot, így ez kiesik. A másik az, hogy nem is nagyon próbálkozok újabban; a rengeteg kudarc és nemválasz teljesen tönkretett idegileg és érzelmileg, konkrétan úgy kiégtem, hogy semmi érzés nincs már bennem, csak egy üres héj maradtam. A harmadik pedig a túlsúlyom. Na most itt érdekes módon mindenki azt mondja, hogy "áááá, biztos nem ez a baj, majd valaki tuti lesz, akinek kelleni fogsz" (látjuk a visszatérő motívumot?), mégis, ahol csak a külsőm az első és többnyire egyetlen dolog, amit látnak a nők, semmi sikerem nincs. Pedig mindenféle fotótrükköt és médiahekket bevetettem, hogy manipuláljam a képeimet szerkesztés nélkül, úgyhogy valószínűleg mégis ezzel lesz a baj. Ez viszont felvet néhány kérdést: nem is vagyok már ember 20 kiló plusszal?; nem is lehetek jó társaság, jó társ így?; ha lesz párom, ki van zárva, hogy a kedvéért lefogyjak (még ha nem is látom hasznát)?; és egyebek...