Mit gondoltok azokról, akik elvárási lista alapján keresnek partnert? Valódi szeretet lesz kettejük közt, hogyha valaki átmegy minden egyes rostán? Nem inhumánus dolog úgy hozzáállni valakihez, mintha egy termék lenne?

Miért lenne termék csak mert vannak elvárásai a másiknak?Az ilyen "érveléssel" amit te nyomsz igénytelen szoktak jönni akik senkinek se kellenek és ezzel akarják rávenni a másikat hogy ne is legyenek elvárások mert hát szeretet.Ennyi erőből minden nő ajánlja fel a testét a feltétlen szeretet szellemében bárkinek nem?

Hosszú távon úgyse fognak megfelelő partnert találni. Nincs tökéletes ember. Sokan meg olyan elvárásokat állítanak fel, ami lehetetlen. Megadnak külső paraméterekről szóló elvárásokat, meg ilyeneket, hogy egészségesen táplálkozzon, mozogjon, legyen házias etc... Ok, lehet ezek megvannak, közben meg az egyén egy nárcisztikus emberke(úgyis ezen az oldalon erre ugranak mostanában.) Nem lehet kiszűrni sehogy a tökéletest, valahol később előbb-utóbb kompromisszumot kell kötni.

Mindenkiben vannak elvárások, van akinek kevesebb, can akinek több, van akiben jobban tudatosul van akiben kevésbé.

Mert neked mindegy, hogy egy kapafogú, büdös, buta, nagyszájú nővel vagy, vagy egy csinos, értelmes, kedves teremtéssel? Ugye, hogy nem mindegy. Képzeld el, a nőknek sem mindegy, hogy milyen férfival vannak. Csak azért, mert te nem ütöd meg a szintjüket, még joggal vannak elvárásaik.

Az teljesen igaz, hogy nagyon meg lehet szeretni olyasvalakit is, aki nem felel meg előre lefektetett elvárásoknak; s az is igaz, hogy elvárásoknak teljesen megfelelő emberrel sem biztos, hogy kialakul érzelmi kötődés, vonzalom. A fő oka annak, hogy az emberek jó része mégis elvárások alapján keres társat, az jelen korban domináló internetes társkeresés tömeges jellege. A társkereső emberek ugyanis nem időmilliomosok, s a társkeresőkön található bemutatkozó oldalak 95%-a rendkívül szűkszavú, a száraz adatokon (pl. életkor, magasság, testsúly, végzettség) kívül szinte semmi nem nyújt az adatlapokon támpontot arra, hogy valakiről eldöntsék a társkeresők, írjanak vagy válaszoljanak-e egy illetőnek vagy sem. Az ember tehát vagy belenyugszik a teljes véletlenszerűségbe, vagy valamilyen előzetes szűrőt alkalmaz. De annyira sokan vannak fenn a társkeresőkön, hogy még ha valaki mondjuk csak a diplomás, normál testalkatú, 30 és 35 év közöttiekre keres rá 50 kilométeres körzetben, az is ezrével talál potenciális partnereket. S ha valaki ezek közül esetleg fénykép alapján nagyon szimpatikus volna, arról is tudni lehet, hogy neki is ezrével vannak potenciális ellenkező nemű partnerei ugyanazon a társkeresőn, így azt érezheti, nyugodtan válogathat, ha csak egyvalami is nem tetszik benned. Az a paradox helyzet alakult ezzel ki, hogy éppen a nagy választék miatt nehéz társra találni, ugyanis mindenki úgy érezheti, lehetősége van már az előzetes szelekcióban a "főnyereményre" vadászni, s nem kell kompromisszumot kötnie. Ugyan miért vesztegetné az idejét egy olyan emberre, aki egy kritériumnak nem felel meg, ha sok százat talál, aki minden kritériumnak megfelel?

8: Nálam a háziállat és a tetoválás simán jöhet. Gyerek és utazásmánia nekem sem hiányzik.

Mindenkinek vannak elvárásai. Kinek több, kinek kevesebb, de akinek nincs, az igénytelen, ami sokkal gázabb. Azért kellő önismeret mellett nem alakul ki olyan szélsőségesség, hogy az elvárás túlzó legyen így idővel a nagy számok törvénye alapján meg lehet találni azt, aki megfelelő és viszont. Egyébként meg miért ne lehetne szeretni? Ha azt tartod vonzónak és a másik rendelkezik vele, meg megvan a kémia, akkor simán. ;)