Magyarországon miért lett luxus dolog nőt tartani?

40-es, nekem írt egy pali, küldött, képet is, nagyon nem tetszett, mondtam neki, hogy bocsi de nem.

- van barátod?

-nincs

- de akkor miért nem ismerkedhetünk???

31! Tehát ha nem álmodozol, akkor egyetértesz azzal, amit írtam? (a 28. válaszbna) mert az az igazság, a többiek itt ilyen echo chamberben vannak, amiben a kedves kis mesevilágukat építik, ez nem baj, csak amikor kinéztek a valóságba látszik, hogy ez nem igaz.

32! Ennek a képnek mi köze a kérdéshez, csak kérdezném?

33! Inkább én kérdem, hogy miért nem tudjátok elfogadni a valóságot olyan sokan? Te leírtad, én pedig kiemeltem a szövegkörnyezetből, az igazságot. Ennyi történt. Tehát leírod az igazat, majd megmagyarázod, hogy nem is az.

#42: Nem rád vonatkozott, te válaszoltál neki (bár remélem leírtad neki őszintén, hogy nem jön be külsőre és ezért nem ismerkednél vele), itt úgy jön le, hogy a srác volt a hülye.

Elsősorban szerintem azokról van szó, akik hetente háromszor kiírnak egy kesergő kérdést, hogy ők csúnya nők és nem kellenek a férfiaknak, de a tanácsokat nem fogadják meg.

Elmondom, hogy szokott lenni a dolog. Egy férfi kiír egy kérdést, hogy nem kell a nőknek, elkezdik látatlanban kiokítani, hogy fogyjon le (miközben azt sem tudják róla, hogy kövér-e), legyen igényesebb (miközben azt sem tudják, hogy igénytelen-e) ha pedig egyik sem áll fenn, akkor biztos csúnya, alacsony, csóró, stb. és megszívta. Ekkor kialakult egy SJW (Social Justice Warrior, mert tudom, hogy az itteniek lusták guglizni) halmaz, akik elkezdik támadni azokat, akik ezt kijelentették, mindezt azon logika alapján, hogy láttam már olyat, hogy "csúnya/kövér/akármilyen férfinek akár szép nője is volt, mert csodálatos személyiségű volt a nő pedig nem a külsőségekre menő ribi volt hanem érző lelkű aranyos lány" konklúzió: ez MINDENKI számára lehetséges állapot.

Majd végül az eddigi nyers, paraszt réteg, aki a csúnyaságot, alacsonyságot, akármit jelölt meg változtat az álláspontján és konszenzusra kerül az SJW-kkel és közösen teszik felelőssé az illető személyiségét. Esetleg még vitáznak egy darabig és megállapodnak egy olyan álláspontban, hogy BÁR a külső SZÁMÍT és igyekezz a legjobb formádat hozni mindig minden téren, ÁM a lényeg a személyiség.

Ekkor szólalnak meg az incelek és rámutatnak a nőverő gettócigány alfahímekre. Szándékosan azért használnak stilizált példát, mert ha a gazdag budai úri gyerekkel jönnének akkor félremenne a vita és valaki belekapaszkodna abba, hogy "annak pénze van és sok lány amiatt elviseli a megcsalást és a bunkóságot", tehát próbálunk olyan példákat keresni, amik a lehető legjobban szemléltetik, hogy a személyiség sem mindenható, sőt! Vannak nők, akik férfiasabbnak tartják azokat, akik néha őket is megverik, mint azokat, akik egyenrangú félként kezelik őket egy kapcsolatban hiszen az uncsi és ők izgalomra vágynak.

Aztán jön a "ilyen nőket akarsz magadnak? a normális miért nem jó?" mintha lenne választási lehetőséged, ha amúgy nem kapkodnak érted.

Erre jön a "mutass egy normálisat, aki még nem kelt el és bejövök neki" és itt szokott meghalni az összes ilyen kérdés.

Ha egy nő ír ki hasonló kérdést, ott szintén megy az oltogatás, de van egy másik tábor a "én járnék veled, feleségül vennélek" (úgy is, hogy nem csak, hogy nem látta, hogy néz ki a nő, de még paramétereket és életkort sem).

Ezeket értelemszerűen kizárja a nő. De mikor valaki NORMÁLIS HANGNEMBEN, NORMÁLIS STÍLUSBAN, NORMÁLIS HELYESÍRÁSSAL tesz fel alap kérdéseket, hogy merre laksz, mik a paramétereid, hány éves vagy, mióta van ez az állapot, stb. és EZEKRE SEM ÉRKEZIK VÁLASZ, akkor felmerül a kérdés, hogy a nő vajon mit szeretett volna elérni a kérdés kiírásával, ha még esélyt sem ad neki?

Tudod ez olyan, mint a van kétféle munkanélküli. Az egyik panaszkodik, hogy ő az, erre jön a segítő szándék és maximum rövid REÁLIS válogatás után valamit el fog vállalni a felkínált lehetőségek közül.

A másik meg csak a kifogásokat keresi vagy el is tűnik és a telefont sem veszi fel többet.

A férfi oldal az, aki maximum azt mondja, hogy "attól, hogy magányos vagyok, nem fogok összejönni 3 gyerekes anyukával, aki 20 évvel idősebb tőlem, mert tudom, hogy úgysem működne" vagy "attól, hogy magányos vagyok nem fogok összejönni túlsúlyos, fogatlan lánnyal, mert az sem működne, nem tudnék vonzódni hozzá" de közli a reális elvárásokat és nyitott az ismerkedésre.

A nők ezzel szemben panaszkodni tudnak, de esélyt sem adnak arra, hogy legyen párjuk, ezzel bebizonyítják, hogy lehetnének a megtestesült modell-szépségkirálynők is, a teljes elzárkózás és az előítéletesség miatt sosem lesz senkijük, amíg a hozzáállásukon nem változtatnak.

Nagy különbség, hogy valaki kellene, ismerkednének vele többen és ő még csak nem is válaszol. Meg az, hogy hiába próbálsz ismerkedni, nem kapsz választ sem.