Jóképű férfiként tőlem tényleg kevesebbet várnak a nők anyagiak vagy személyiség (jó duma) terén?

Sokak által jóképűnek mondott vagyok és magas. Itt is olvastam, de az ismerősi körömben is hallom ezt a fajta panaszkodást rengeteg valódi 20-35 közti férfi ismerősömtől, nőknél sikeresektől és sikertelenektől is, hogy mennyire oda kell tenni magukat az életben minden területen, hogy számukra vonzó párjuk lehessen. Ahogy nézem ők sem instacicákról vagy topmodellekről beszélnek közel sem, de nyilván a helyes (nem túlsúlyos, nem csúnya) nőkről (Az ismerőseim sem túlsúlyosak, sem csúnyák eközben.). Hallom mindig ezeket, hogy kell a kocsi, kell a külön lakás (minimum egyedül bérelt albérlet, vagy saját ingatlan), jól fizető munka. Akkor utána minél nagyobb ismerősi kör megléte és ápolása, jó duma, stb-stb.

Na én ezeket valahogy sosem tapasztaltam és nem értem az ilyen panaszaikat. A családom nem gazdag, jelenleg 27 évesen nincs kocsim és albérleti szobában élek, ami utóbbi olyan 30-35 éves korom közt fog megváltozni. Átlagos alkalmazotti fizetésem van. Kicsi az ismerősi köröm. Nem vagyok néma kuka, de egy nagy Casanova sem, ha a dumát/személyiséget nézzük, ami leveszi a nőket a lábukról. Ezek ellenére még sincs bajom a csajozással, ismerkedéssel. Ha elkezdek akár csak neten ismerkedni, akkor maximum néhány hét alatt mindig találok szexpartnert, vagy nagyon maximum 2-3 hónap alatt párkapcsolatot is egy csinos, normális (kapcsolatra alkalmas) csajjal. Gazdag családból származó barátnőim is voltak már. Nyilván engem is érnek elutasítások, de valahogy az sem zavar, mert úgymond tudom, hogy nem kell olyan sokat próbálkozni és találok majd valakit. A barátaimtól, ismerőseimtől tudom, hogy nem mindenkinek ilyen az élete mint nekem, de mégis furcsa ezekbe belegondolni, mert én ezt szoktam meg mindig is. Ez a külsőmre vezethető vissza?