Férfiak ti időzavarban mondjuk 30-33 éves kor felett, hogy csajoztok, amikor minden perc máz számít, mert 40-42 felett azért nem nagyon hajlandóak (bár ez is képlékeny) észrevenni a nem tökéletes (kis pocak, mentrendszerű kopaszodás 32 felett) f..?

Nekem már nincsenek vágyaim. Elengedtem mindent.

37/F

Nem érzem,hogy minden perc számít pedig közel 32 vagyok. Minek törjem magam amúgy? Környezetemben lévő kapcsolatok, akik mondjuk 20-23 éves koruk környékén jöttek össze, most mind mennek szét. Kapásból 9et tudok, ahol már gyerek is van, mégis széthullott és 8-10 év ment a kukába.

Ezért törjem magam? beképzelt, egoista idióta nem vagyok, hogy azt mondhassam,hogy "én nem jutok erre a sorsra"

amúgy meg nincs is hol.. élőben, vadidegen lányokat nem fogok leszólítani az utcán... ez ilyen végső elkeseredési szándékozás.

munkahelyen a kolléganőm, akivel kölcsönösen tetszünk egymásnak nem meri ezt felvállalni.. inkább a "most nem akarok kapcsolatot" mantrát szajkózza, de közben minden nap csetel velem 4-5 órát meló után, míg el nem alszik. amikor meg randira hívom élőben, akkor visszahátrál...

Netes társkeresőn meg írhatok bármilyen levelet, nem jön válasz!

Én részemről megteszek mindent.. viszont nekem tetsző másik felet nem találok ehhez a társasjátékhoz. (megalkudni meg nem fogok, akkor inkább élem le az életemet egyedül.)

A párkapcsolatot és az egyedüllétet is megtapasztaltam, és inkább az utóbbit választom. A barátaim, a munkám és a hobbim megadnak mindent amire szükségem van. Családot sosem akartam, ez egyáltalán nem motivál.

37/F

En is ismerek 40 felé hajlo szingli pasikat.

Nem hiányzik nekik család meg nő, csaka szec.tökéletesen elvannak a pénzükön ülve meg "szorakozva"