Akik sikertelenek, csak azért hogy végre párotok legyen képesek lennétek megalkudni egy olyan ember mellett akihez nem vonzódtok vagy maradnátok egyedül?

Az attól függ, hogy mennyire kéne megalkudni. Bár ez nem a legszerencsésebb szó, az ember inkább alkalmazkodik egy kapcsolatban, mint megalkuszik.

A vonzalom szerintem nem kierőszakolható, vagy van, vagy nincs. Legfeljebb adsz időt neki és ha a személyiségébe beleszeretsz, akkor a vonzódás is jönni fog.

Nem! A megalkuvás elveszi a lehetőségét is annak, hogy hozzám való párt találjak.

Az viszont nem megalkuvás, hogy reálisan nézem a világot. Igen, én is megnézem a tv-ben mutogatott 45 kilós, szupersportos topmodell csajt, de nem vágyom rá, tökéletesen boldog tudok lenni egy szomszd lány típus mellett. Viszont olyan nem kell, aki akár külsőre, akár belsőre nem vonz.

Attól függ mit takar a megalkuvás. Az exemet amikor megismertem, eslőre nem láttam benne semmi "extrát", különösebben nem "vonzódtam hozzá". De úgy gondoltam, hogy ha másért nem hát egy barátság, haverkodás miatt azért érdemes lenne találkozgatni, lazán, erőlködés nélkül elltölteni az időt együtt.

Aztán minél többet voltam vele, annál szimpatikusabb volt, főleg belsőre, jól elvoltunk eldumálgattunk. És végül összejöttünk, úgy döntöttünk, hogy akkor érdemes lenne megpróbálni.

A szex is működött, ha nem is elsőre, de "összecsiszolódtunk".

Szerintem ezért fontos, hogy az emberek felejtsék el a "nincs kémia", "meg akihez nem vonzódom, azzal nem" mentalitást. Mert ezek a dolgok menet közben is kialakulhatnak. Persze nyilván ha valaki abszolút nem tetszik, semmilyen téren azzal nem kell próbálkozni.

De én próbálok úgy állni a dolgokhoz, mint anno, hogy vesztenivaló nincs. Maximum lesz belőle egy ismertség, akár egy barátság.

Úgyhogy nem alkuszom meg.