Hogyan fogadtátok el, hogy sosem lesz párotok?

Miért ne lehetne?

Ha teszel magadért és ő érte akkor van esélyed,mint mindenki másnak.

#5: Vagy nem tudsz. Ésszerű kereteken belül. Tehát ha a magasságod, külső adottságaid alapján nem tud beléd szeretni, vonzódni hozzád egy nő, akkor nem gondolod úgy, hogy majd a milliárdjaidért fog. Mert valószínűleg Várkonyi Andrea sem Lölőre gondol szex közben és talán az orgazmust is megjátssza.

Ha van egy realista, racionális, cinikus és kicsit csendes-melankólikus személyiséged és az érdeklődési köröd is túl kocka, akkor nem akarsz 180 fokos fordulatot venni a személyiségeden, mert az nem önmagad lesz, hanem egy színészi játék. És a színészi játék megterhelő, főleg ha hitelesen akarják előadni. Nem véletlenül fizetik olyan jól a sikeres színészeket.

Egy életen át színészkedni pedig nagyobb ára van, mintha veszel magadnak egy nőt és ott te irányítasz a pénzedért és döntöd el, hogy azt választod, aki a legjobban színészkedik. Mondhatni nem a színész (alkalmazott) vagy, hanem a rendező (munkáltató).

Persze ez csak akkor áll, ha

1. Legalább annyi az órabéred, mint az igénybe vevendő szolgáltatásnak.

2. Élvezed is a munkádat, amivel ezt a pénzt megkeresed.

Mert ha jól keresel, de veszélyes és megterhelő, vagy csak idegileg készülsz ki a stresszben, akkor felmerül a kérdés, hogy megéri-e tönkretenni az egészséget.

Ha pedig nem keresel annyit és az alapvető dolgoktól vonod el a pénzt (és nem csak a lakhatás meg a táplálék az alapvető, sok ember például a fogára sajnál rászánni 1-2 milliót, de néhány év alatt egy lakás árát elprostizza). Rosszabb esetben "ő bizony nem prostizik" címszóval ugyanennyit elkölt bárokban, taxikra, italmeghívásokra, életidegen ruhatár bővítésre, prémium túlárazott divatautóra vagy simán csak hogy menőbb legyen inkább full albiba megy kolesz vagy szoba helyett.

ez már legalább a negyedik ilyen kérdés az utóbbi két hétben

nem fogadtam el, fegisztráltam tinderre és addig nem adtam fel, míg nem lett párom. most köszönöm boldogok vagyunk, három hónapja együtt (tavaly szeptemberben regsiztráltam)

Világ életemben kerültek a nők.

Tinédzser koromban szenvedtem és tragédiának éltem meg hogy kerülnek a lányok.

Kora huszonévesen nagyon zavart, rengeteget próbálkoztam.

25 után kezdtem lenyugodni és elfogadni a dolgot.

Most 30 vagyok, s úgy ahogy feldolgoztam hogy talán sose lesz nőm. Már nem érzem tragédiának. Így jártam, van ilyen.