Melyiket rosszabb átélni? Huszonévesen, még nem volt soha párkapcsolata vagy már volt egy tucat hosszabb, rövidebb párkapcsolata és most jóideje egyedül van magányosan.

Egyik sem jó.

Én 26 éves koromig nem is csókolóztam.

Akkor jött egy lány akivel végre megtörtént.

Előtte is gondoltam rá hogy nem jó ez így egyedül de úgy voltam vele hogy majd összejön.

Viszont amikor éles helyzetbe kerültem, akkor döbbentem rá milyen reménytelen helyzetben vagyok ezen a téren.

Azóta azon vagyok hogy kitörjek ebből a helyzetből, de nem lesz egyszerű.

Szóval végső soron ha 20on évesen még nem volt senkid, az nagyon nagy hátrány a tapasztalatlanság miatt, pl azt sem tudtam hogy kell bánni egy nővel, minimum egyszer el kell követni egy hibát hogy rájöjj mit szabad és mit nem, de ugye friss kapcsolatban nem nagyon van másik esély. Ha emellé vannak más problémáid is pl nem túl vonzó kinézet (ami gyanítható ha még nem volt senkid), önálló egzisztencia hiánya, depresszió, merevedési gondok, stb akkor nehéz kitörni.

Akinek már volt több kapcsolata, ott az alapok rendben vannak, csak úgy alakultak a dolgok hogy épp nincs senkije. De ha lehetőség adódik, ki tudja használni, míg a másik esetben, ahogy fentebb vázoltam, nem valószínű.

Egyik se jó, én szerint a 2.ba tartozom, de nem volt tucat számra..

Csak mivel egyik se jött össze, így elég sz@r...

De valamilyen szinten az 1. is igaz lehet rám, az sem jobb