Szerintetek igazam van?

Mindkét nemnek nehéz dolga van, de megfelelő rutinnal, tapasztalattal, avagy jó 6. érzékkel megoldható.

Minden nőt folyamatosan találnak meg a hülyék akiktől semmit nem akar, megtanulják kezelni a dolgot.

A "nincs egy normális pasi sem" szöveget azok nyomják akik a saját szintjükhöz képest jóval magasabbra teszik a lécet. A szép nőknél, kevésbé helyes nőknél ugyanúgy rengetegen próbálkoznak. A különbség hogy a csinos csajoknál a "jobb" pasik is, így ki tudják azokat maguknak választani.

Persze, hogy igazad van.

Sajnos mindkét oldalon sok a hülye. És sajnos még több az alkalmazkodásra képtelen ember.

Ezért egyre több a szingli.

Én normális pasi vagyok a nők többsége szerint. Nekem is ez a megfigyelésem.

Annyit hozzátennék, hogy nekünk normális nőt találni aki szeret minket, piszok egyszerű . Csak hat mi férfiakból vagyunk. Tehát őket elutasítjuk és megyünk ahhoz, aki nem csak normális, de külsőleg nagyon vonzó . Ez nem nagyon jön össze, így megyünk az átlagoshoz képest szép, de ugyan úgy normális nőkhöz .

Azt nem tudom hogy a nők végül hogy döntenek

Nem könnyű senkinek, de nem is lehetetlen. Mondjuk nyitottság kell hozzá mindkét oldalról és nem élből elutasítani a másikat.

A kedvenc mikor itt kérdez, de itt nem ismerkedik mert itt hülyék vannak. Akkor miért itt kérdezel? 🤣🤷‍♂️

Egyrészről mit is jelent pontosan, hogy normális nő, vagy hogy normális férfi? Kinek mi a normális? Az egyik nő az ilyenebb férfiakat tartja normálisnak, a másik nő meg az olyanabb férfiakat. Ennek a fordítottja igaz a férfiakra is, miszerint az egyik férfi az ilyenebb nőket tartja normálisnak, a másik férfi meg az olyanabb nőket. Ez csak az adott egyéntől függ. Itt persze azért fontos megjegyezni, hogy mindenki igyekezzen a „normalitást” a saját adottságaihoz, lehetőségeihez mérten/képest meghatározni! Ami ugyebár nem mindenkinek sikerül, sőt…

Másrészről meg az sem mindegy, hogy mit értünk pontosan párkeresési/pártalálási címszó alatt? A „keresés” szerintem egy aktív folyamat, míg a „találás” simán lehet passzív is, mert egyáltalán nem előfeltétele a keresés. A 2 nem esetében igen nagy diverzitást mutat ez a keresés/találás aránya, mert az egyik nem inkább olyan, mint egy „virág”, a másik nem pedig inkább olyan, mint egy „méhecske”. (Remélem hogy értjük, és nem pedig félreértjük a hasonlatot.) Csak gondoljunk bele abba, hogy melyik nem szokott kezdeményezni a másik nemnél, ki az a kinek vennie kell a bátorságot, akinek keresnie kell a másikat? És melyik nem az, aki inkább elvárja, hogy nyissanak felé, aki elvárja, hogy megtegyék felé az első lépést? Inkább a nők, vagy inkább a férfiak? És azért szögezzük le, hogy az nem kezdeményezés, hogy valaki elejt egy random mosolyt a másiknak. Az nem kezdeményezés, hogy kirakja magát egy társkereső oldalra és várja a sült galambot. Az nem kezdeményezés, hogy relatíve „gyakran” a közeledben van valaki. Az viszont már kezdeményezés, hogy veszed a bátorságot, odamész hozzá/ráírsz, és egyértelműen érezteted vele azt, hogy akarsz is tőle valami komolyabbat szimpla barátságnál.

Talán ezeket kéne kicsit jobban átgondolni, hogy meg lehessen válaszolni a főkérdést… :)

Na igen, az hogy ki a normális, elég relatív.

Az biztos, hogy többen kezdeményeznek egy nőnél, mint egy pasinál.

Hogy ebből mennyit tart normálisnak az már megint más kérdés.

Viszont egy normális pasi akinél nem állnak sorban a nők, nehezebben tud hódítani, mint egy nő, vagy mint egy szépfiú, akinél sorba állnak a nők.