Nőként mennyire zavar, hogy nem sikerült olyan férfit találnod aki képes megfelelően szeretni téged?

20-as?

Szerintem hadd döntse már el mindenki, hogy milyen típusú szerelmi kapcsolatban érzi jól magát, mire vágyik. Ez nem úgy működik, hogy majd te megmondod mi a jó mindenkinek.

22 (Gondoltam amúgy, hogy 1 ember 2 fiókkal)

Vélemény: "Nem mindenkinek a kéz a kézben andalgás jön be, bocs. Az egyébként pont ugyanúgy lehet megjátszott, mint bármi más. Nem ez fogja eldönteni, hogy igaz szerelemről van-e szó."

Válasz: "19es a mintapéldánya annak, hogy mindent is le lehet lesz*rozni."

Na?

Létezik az odaadó szeretet, amit hamis emberektől sose fogtok megkapni. Aki érdemes az ismerkedésre, az ki tudja szűrni az ilyen embereket.

Akinek nincs viszonyítási alapja, az nem tud különbséget tenni olyan között, amit nem tapasztalt meg.

Az egyszerűbbek kedvéért, amit nem kóstolt még meg az ember, arról nem lehet releváns véleménye, mert nem fogja tudni elképzelni bárhogy is probálkozik vele. Vagy, hogy mondhatsz véleményt egy könyvről, ha azt el se olvastad? Vagy olyan munkáról, hogy van tapasztalati véleményed, amit ki sem próbáltál?

Ugyan ez a "normális párkapcsolat". Sokan azt sem tudják mi az, nem tapasztalták meg! Ahol már valaki síránkozik a másik miatt az nem normális párkapcsolat, hisz valaki nem képes jó irányba megváltozni és az egyik csak szenved a másik mellett. Hányan mondhatják el azt, hogy sose volt gondom a páromra? Mert az biztos, hogy nem sokan jelenthetnek ki ilyet. Minek vannak együtt az ilyen emberek egyáltalán, ha utána csak sírnak?

Alatta pedig jönnek a kommentelők, és meggyőződéssel írják a saját tapasztalataik alapján, hogy nem létezik ilyen! Rácáfolok, mert én mást is megtapasztaltam, vagyis TÖBB a viszonyítási alappal rendelkezem ilyen téren. Mindkét oldalról van tapasztalatom. Szóval nem értem, hogy, aki mindig is csalódott, az mire fel cáfol meg másokat és engem, akik voltak/vannak a napfényes oldalon legalább egyszer?

Sok emberrel szoktam ismerkedni és sajnos a többség ismerkedésre is alkalmatlan, nem hogy párkapcsolatra. Lásd a kapcsolatok élettartamát, igen rövidek manapság, hisz olyan remekül kijönnek egymással, hogy inkább szétmennek. Rosszul döntöttek, mert még ahhoz is éretlenek. Az is aki hazudott és az is, aki elhitte neki, ráadásul az utóbbinak volt valami önző természetű függése a másiktól, ezért se látta a fától az erdőt. Tudok rá valós példákat is írni, ha muszáj lenne a gyengébbek kedvéért.

Sok embernek olyan igényei vannak a másikkal szemben, hogy látszik rajta, hogy érdekből van valakivel, a saját kényelmem biztonsága miatt és nem a másikért vagy azért, hogy közösen építsük fel a kapcsolatunkat a másikat nem lehúzva.

Pedig, amikor valaki már az igényeit sorolja a másikkal szemben az ismerkedéskor, az már egy vallomással felér, hogy "ez az ember, nem lesz képes szeretni önszintén, csak ágymelegítőnek kell neki a másik vagy pénztárcának, stb.

Egyszerű a dolog: Nem kell együtt lenni olyannal, aki megjátsza magát ismerkedéskor vagy kapcsolat alatt és nincsen csalódás.

19.

Nem állítottam olyat, hogy mindenkinek ez jön be.

Mondjuk, akinek nem jön be az "andalgás", az mit keres a kérdés alatt? Jött érvelni azzal, hogy ha 2 ember igazán megtalálta egymást, az baromság vagy hogy ilyen nem létezik? Esetleg lepontozni jött azokat, akik olyat tapasztaltak, amit ők nem?

23 na mindegy, gondolatom se volt arról, hogy megmondjam valakinek egyáltalán mi a helyes, csupán felsoroltam néhány lehetőséget ami jellemző többnyire azokra az emberekre aki szeretik egymást. Ha valahol látsz felszólító módot ne tartsd titokban.

19-es is egy lehetőséget villantott. Szövegértés.An😁