Sokszor olvasom, hogy a nők szerint az "igazi férfi" feminista. Ezt ki tudnátok nekem fejteni egész pontosan, tehát milyen"a feminista férfi"?

és jelentettem a kérdést, mert a válaszaidból egyre agresszívabbnak tűnsz, kérdező.

előző

Amíg 26 évesen azért nem találok munkát, mert sok interjún teljesen törvénybe ütközően megkérdezik és családi állapot, mikor tervezek gyereket? És tök mindegy mit válaszolok mivel 26 vagyok biztos hazudok és 1-2 éven belül elmegyek évekre szülni.

Szóval nem érzem azt, hogy a hivatalos állapoton kívül ténylegesen egyenjogúság lenne. Itt gyakorin is gyakran felmerül az a téma, hogy mi a nő és mi a férfi dolga. A gyereknevelés, háztartás vezetés egyértelműen női és puhap*cs az a pasi, aki takarít. Hol itt az egyenlőség mikor a nő is ugyanúgy 8 órában dolgozik vagy több, mert nem akarja elveszteni a nehezen szerzett állását, ezért bevállal túlórákat ingyen és ezek után még otthon is várja egy műszak. Illetve az ismeretségi körömben csak egy pasit ismerek, aki otthon marad a gyerekkel ha az beteg lesz. Ő is csak azért, mert ő akart gyereket, a feleség nem és ez volt a megállapodásuk. Pont a minap olvastam egy álláskereső portálon, hogy a tökéletes jelöl a 2 gyerekes apuka, mivel először is férfi, szülni nem fog, másrészt mivel gyerekei vannak nem akarja elveszteni a munkáját így bármennyi túlórát bevállal, mert a gyerekekkel úgyis az anyjuk foglalkozik, ő megy az oviba, iskolába értük, így a pasinak nem kell 4-kor végeznie, belefér az 5-6 vagy akár 7-ig tartó munkaidő.

És nem, nem jogos párhuzamot vonni aközött, hogy te nem kötsz bele kopaszokba egy nő meg ne lépjen ki az utcára. Mert míg esetedben neked is csinálni kell valamit ahhoz, hogy bajod essen, addig mióta életveszélyes helyzet az, hogy este sétálok? Miért van több joga egy férfinak az utcán sétálnia este? Ja, hogy az a probléma, hogy egyes férfi emberekkel nem lehet megértetni, hogy a nő nem egy luk, tehát nem normális, hogy bárkire rátámadnak? Ahogy valaki írta a fejekben kellene rendet tenni. De ez nem félperces folyamat. A legszörnyűbb akkor is már a gyerekkorban elinduló skatulyázás. A lányok csak hülyébbek lehetnek, mint a fiúk. A lányok csak arra valók. A lányok dolga ez meg amaz. A lányoknak az az életük értelme, hogy találjanak egy jól kereső pasit és kiszolgálják. Hát nem. Sajnálom, hogy a természet úgy alkotott meg, hogy csak én tudok szülni, a pasi meg nem, de ezért ne büntessenek már. Főleg ha közben tolják a képembe, hogy kötelességem szülni.

22-es vagyok.

Attól nem lesz munkám, hogy feljelentem. Illetve tudod melyik munkáltató venne fel ezek után szívesen, hogy feljelentettem.

Azzal sem érek sokat, hogy iskolázott vagyok, mert hiába van diplomám, csak nő vagyok, aki szülni fog és gyereket nevelni, tehát nem megfelelő munkaerő. Jó diplomám van, de nem hiányszakma, így hamarabb veszik fel a férfiakat, főleg úgy, hogy olyan anyagokkal kell dolgozni, amikkel ha teherbeesek azonnal szabadságra kell mennem, mert magzatkárosító hatásúak. Tehát nem csupán 2-3 évre esek ki hanem előtte még arra a 9 hónapra is és azonnal. Nincs ideje a munkáltatónak valakit keresni a helyemre, akit még betanítok. Sajnos mikor jelentkeztem erre a szakra erről nem tudtam. Drága kormányunk pedig a tanulói szerződéssel és a korlátozott támogatott félévekkel bebiztosította, hogy félúton nem tudtam szakmát váltani. Szóval jelenleg a legjobb esélyeim a bolti eladó, bár sok helyen oda se tudok menni, mert nincs bolt eladói okj-m.

És rendben, keresek az én igényeimnek megfelelő házastársat. De a házastársam hogy tudna helyettem otthon maradni ha a főnöke nem engedi el, mert az asszony dolga otthon maradni így ha ő eljön akkor kirúgják? Elméletben ilyet nem tehetne, de hahó, te itthon élsz? A nagy multikon kívül mindenki megteszi, ők is csak azért nem, mert sokkal komolyabb szabályozás alatt vannak, mint a hazai közép- és kisvállalkozások. És ha ez az átlag ember gondolkodásmódja, akkor persze, lehet az otthonom a nyugalom és a csoda szigete és amint kilépek a valóságba jön az arculcsapás, hogy a való élet nem így működik.

Az egyetemen is a fiúk kollégák voltak, a lányok csak hölgyek vagy kislányok lehettek. Soha nem hívott egy prof sem kolleginának. Soha. Tehát mint említettem szépen mutat a falon a diploma és elmondhatom, hogy iskolázott vagyok, de használni nem tudom, mert csak nő vagyok, vagy kétszer annyira kell tepernem, hogy elismerjenek. Nővéremet most rúgták ki azért, mert teherbe esett 8 év munkaviszony után 32 évesen. Persze hivatalosan azért, mert nem akart az ország másik végébe költözni, mert áthelyezték, így engedetlenség miatt felmondtak neki, véletlenül pont akkor mikor bejelentette a terhességét, ami neki törvénybeli kötelezettsége. Tehát mindenki tudja miért rúgták ki, de mit tud ellene tenni? Semmit. Mehetne perelni, ahol max annyit hoznának ki, hogy vissza kell venni. Biztos jó lenne olyan helyen dolgozni, ahol így hátbaszúrták.

Oké, továbbra is, feljelentem és lezárják bizonyíték hiányában vagy még engem jelentenek fel hamis tanúzásért hisz az én szavam áll az 1-3 főnyi felvételiztető ellen. Az interjú során pedig nem készül sem videó sem hangfelvétel, tehát csak a személyes nyilatkozat van, mint bizonyíték.

Bocsánat, hogy 18 évesen nem tudtam kellő körültekintéssel mindennek utána nézni és hallgattam a pályaválasztási kiállításon az adott szakon tanulókra, akik a feltett kérdéseim alapján azt javasolták, hogy jelentkezzem, mert tetszeni fog. Szintén bocsánat, hogy 18 évesen beleugrottam egy ilyen konstrukcióba, de gimnáziumba jártam, csupa jelessel végeztem, nem utcaseprőként képzeltem el a jövőmet így egyértelmű volt, hogy egyetemre és reál irányba megyek. És nem, nem olvastam el, mert csak elénk toltak egy lapot beiratkozáskor, hogy írjuk alá most azonnal és azon csak annyi szerepelt, hogy az xy rendeletben megtalálható feltételek alapján elfogadom (vagy valami hasonló, nem kaptuk vissza azt a papírt). Te mit csináltál volna a helyemben? Felvettek, tanulhatsz az akkor tökéletesnek hitt szakon és a beiratkozáskor közlik, hogy aláírod, vagy szevasz. Aláírtam. És másodév környékén derült ki, hogy ahol el tudunk helyezkedni, hogy ott bizony ilyenek a munkakörülmények. Mehetek szépen kiöltözött szakmai tanácsadónak is, de ez a része nem érdekelt sosem a szakmámnak. A kompetenciáim sincsenek meg hozzá. Szóval most lőjem fejbe magam, mert 18 évesen rosszul döntöttem? Végülis mehettem volna titkárnői képzésre is. Szépen mosolyogni tudok és egy nőtől a reprezentációt várják el nem az észt.

És miért kellene úgy élnem, hogy a férjem többet dolgozik többért én pedig csak a családért dolgozom ha engem ez nem tesz boldoggá? Ha boldoggá tenne, hogy állandóan a gyerekek fenekében legyek és takarítsak akkor takarítónőnek mentem volna vagy óvónőnek. Bár végülis a napi keresztrejtvény fejtésben is biztos van kihívás.

A nővérem pedig nem a kirúgás után jelentette be a terhességét, hanem előtte egy héttel. A főnök első megszólása nem az volt, hogy gratulálok, hanem a jól kib*sztál velem. Bár biztos szarul végezte a nővérem a munkáját ha 8 évig ott volt magyar viszonyokhoz képest kiemelkedő fizetéssel és pályakezdőként került oda. És nem kapott végkielégítést, mert fegyelmivel bocsátották el, hisz visszautasította az áthelyezést.

Mindegy, feladom. Szerinted a nőknek manapság ugyanolyan lehetőségeik vannak, mint a férfiaknak és ebben a hitben megingathatatlan vagy. Örülök, hogy te ilyen rózsásan látod a helyzetet. További szép napot.

Azért nem érdekel, mert az én életem attól nem változik. Sok ember van akinek jobb nálam, ha ezen vergődök sosem jutok sehova. Felőlem aztán te is kaphatsz szabadságot a refluxodra. Ilyen alapon akkor az se legyen, hogy a kedves apukák/anyukák hazaszaladnak a gyerekeik miatt idő előtt, és a szingliket hagyják túlórázni. Ha valami zavarna, akkor inkább ez lenne az. Ő akart gyereket, szívja meg ő. Amúgy az is tipikus hímsoviniszta hozzáállás, hogy teljesen alapnak veszed, hogy nekem gyerekem lesz. És mi van ha nem mert nem akarok vagy úgy alakul?? Ja akkor biztos az a bizonyíték, hogy tényleg egy abnormális femináci vagyok. De azért egyenlőség van, mi? xD

És valóban el van intézve ennyivel a dolog, hogy te nem tettél semmit? Ilyen alapon én sem tettem semmit, nem tüntetek meztelenül a menzesz szabadságért, nem szövögetek összeesküvés elméleteket az üvegplafonról és nem készítek fake számítgatásokat a pay gapről, csak élem a csendes kis életem. De ilyen alapon semmihez semmi közünk ami valaha is történt, hisz a többségében nem vettünk részt, se a jóban, se a rosszban. Miért is foglalkozunk vele? Miért foglalkozunk a szabadságharccal minden fucking unalmas évben, a zsidók kiirtásával vagy akármivel? Nem gondoltam, hogy pont neked kéne bűnhődni, de legalább annyit elismerhetnél, hogy igen, évezredeken keresztül a többi férfiak kegyetlenül, embertelenül kihasználták minden előnyüket akár a nők kárára is. "Az emberről mindennél többet árul el, hogy hogyan bánik azokkal, akikkel nem muszáj jól bánnia." --> pontosan, mindent elárult a férfiakról ahogy régen bántak a nőkkel. Mint az állatokkal. Adták-vették őket a piacon. Ennyi. Téged mikor fenyegetett az veszély, hogy a feleséged elad a marhapiacon?? Te komolyan semmit sem érzel ha ilyet hallasz? Undort vagy valamit?? El van intézve annyival, hogy nem te csináltad?

Vagy szerinted ez valóban meg sem történt? Csodálatos életük volt? Szerinted csakis a csúnya nők azok akik most csúnyán bánnak az előnyeikkel, és a férfiak ilyet sosem tettek és sosem tennének mert ártatlan szentek?? Biztos, hogy nem vagy mégis egy oltári nagy nőutáló hímsoviniszta?

'Ugye ragaszkodsz a bányász és bútorszállító kvótákhoz is, nem csak a légkondicionált irodás, magas fizetéses, sok üzleti vacsis vezetői poziknál? '

Persze te meg gondolom kampányolsz az apák gyesre meneteléért és azért hogy több ovóbácsi legyen, mi?? Neked is csak a saját előnyeid fontosak.