Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Egyetemista lányok, miért vagytok olyan visszautasítóak?
Sajnos úgy látom, hogy ezek a lányok sorba utasítják el a fiúkat, miközben szinglik. S mindig csak kifogásokat keresnek, hogy dolgom van, sok a zh, meg telített a nyaram.
De ez nem így van, mert nekem is volt sok zh, s vizsga, de mindig ráértem volna egy ismerősömmel vagy lánnyal találkozni.
Tehát miért vagytok ilyenek, csajok?
Offolást nem fogadok el.
Mi az hogy kifogás? És ha tényleg el van havazva és a háta közepére sem kívánja az ismerkedést? Nekem is voltak húzósabb időszakaim, meg lazábbak is, de ehhez az ismerkedéshez soha nem volt kedvem.
Mindig barátok, munkatársak közül kerültek ki a kapcsolataim, mert őket akarva akaratlanul megismerkedtem. Mire odajutottam velük, hogy randizzunk és tényleg potenciális társat láttunk a másikban, addigra már ismertem őket és nem kell olyanokat kérdezni ismerkedés gyanánt, hogy "és mit csinálsz szabadidődben? mivel foglalkozol? mi a kedvenc színed?"... Te mindig ráértél. Nekem meg nincs kedvem kvázi idegenekkel jópofizni. Akkor sem ha egy adonisz. Emiatt nekem például soha nem működni az internetes ismerkedés, mert egyszerűen utálok kényszeresen ismerkedni.
És ennél fogva persze melléfogásaim sem voltak, mert csak olyan emberrel randiztam és lett belőle kapcsolat, akivel már előtte tudtam, hogy működőképes lesz.
Ami miatt vége lett 2 kapcsolatomnak is, az azért volt, mert egyszerűen elmúlt a dolog.
Most a 3.-kal, a párommal remélhetőleg nem lesz ez. Persze időközben fejlődtünk, sokkal fontosabb lett a kommunikáció, őszinteség, mint korábban és emiatt tényleg jól működik a kapcsolatunk. 3 éve vagyunk együtt, ennyi idő elteltével a többi már kihűlt és csupán azért mert még nem tudtuk, hogyan és mit kell tenni, hogy egy kapcsolat jól működjön hosszútávon két egyébként összeillő ember között. Mi bsztuk el. És nem a párválasztást, hanem a kapcsolatba ölt energiát.
Nem tudom, rólam tuti mindenki azt hiszi az egyetemen, hogy szingli vagyok... nem szoktam mesélni a barátomról (magánéletemről úgy általában), facebookon sincs kint közös kép, se az, hogy együtt lennénk. Az egyetemi ismerősök nem is láthatnak minket együtt, mert messze lakik a sulitól, abban a városban sose találkozunk.
Mégis létezik, vele vagyok és szeretem, nyilván mindenkit lekoptatok.
Amúgy volt időszak, amikor csúnya szakítást követően 1-2 évig szintén mindenkit lekoptattam, nagyon nem éreztem úgy, hogy képes lennék kapcsolatra.
Hadd döntse már el a lány, hogy miért hajt el.
Hadd találjam ki: Corvinus, X-BTK, "etika", "menedzsment" szakok és társaik környékén keresgélsz.
Ez esetben nem csodálom a tendenciát.
Engem pl a hideg kiráz az "ismerkedéstől". Volt már pár párkapcsolatom és egyéjszakás kalandom is az évek során, de soha az életben nem "ismerkedtem". Ha szingli lennék és álmaim pasija kérdezné meg, hogy van-e kedvem ismerkedni, gondolkodás nélkül elhajtanám.
Autót lehet így venni. Meglátod az utcán, rajta az eladó tábla, megtetszik, felhívod a tulajt és elkezdesz kérdezősködni, hogy mennyi idős, mennyit ment, milyen állapotban van, stb. Igazából ezek alapján döntesz majd, nem a kinézet alapján, de csak a kinézet alapján is felhívhatod, okés. Akár egyszerre többet is felhívhatsz, gondolkodhatsz rajta. Az autó nem fog megsértődni (gondolom).
De nem vagyok autó. Ahogy a férfiakat sem nézem annak, ezért nem fogok felmenni egy "pasi-katalógusra" választani, mint egy új cipőt. Lehet, hogy régimódi vagyok, de _számomra_ ez teljesen megöli a varázst.
Az összes kapcsolatom úgy indult, hogy akár ismerősön, akár közös hobbin keresztül találkoztunk, és nem az volt az első, hogy elkezdtünk ismerkedni / elhívott randira. Jó, mondjuk én simán elmegyek olyan eseményekre, amik engem érdekelnek, egyedül is. Vagyok annyira szociális, hogy csapódjak társaságokhoz, ha épp egyedül vagyok, ez nem szokott gondot okozni. És ha jó pár találkozás után elkezd kialakulni valami és elkezdünk sok időt beszélgetni vagy többet beszélgetni egymással társaságon belül, akkor abból simán kialakulhat valami. Ha megtetszik, de még nem ismerem és fél év alatt látom kb 3x, mindig dumálunk és utána együtt töltünk (hobbi miatt, egy hétvégi eseményen) egy csomó időt és a végén, úgy hogy ez a direkt ismerkedés, kérdezgetős fázis kimaradt és mindent úgy tudtam meg róla és ő is rólam, hogy csak úgy beszélgettünk, meséltünk random dolgokat, akkor már persze, hogy akarni fogom. Ez így konkrétan az, ahogyy a mostani barátommal összejöttem. De a többiekkel is hasonló volt.
Viszont pont emiatt, ha olyankor próbálkozik be valaki, hogy már megismergettem, és nem jön be, akkor vissza fogom utasítani.
24L, már éppen nem egyetemista
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!