30-as szingli férfiak, akiknek van lakásuk, autójuk, de évek óta nincs párjuk, vagy soha nem is volt és kicsi az esélye, hogy lesz párjuk. Titeket mi motivál nap mint nap a munkátokon, hobbitokon (:D) kívül?

Pont a munkám és a hobbim motivál.

Sikeres vagyok a munkában, élvezem az utazást, a színházat, a sportot, a könyveket.

Lófasz se motivál.

Csak azért élek, mert nincs jobb dolgom, na meg a halál olyan végleges, nem lehet visszacsinálni.

Amúgy szeretek bulizgatni, piálni, csajozni, kirándulni, fesztiválokra járkálni. Csak úgy élek a nagy semmibe, a pillanatnyi örömöknek.

Egy szóval, nihilista vagyok.

hogy a fszba lehet 30 fölött, egzisztenciával rendelkezvén nő nélkül lenni?!

26 vagyok, jelenleg (le merem fogadni) azért nincs senkim, mert albérletben élek, öreg autóm van, és nemtúl sok pénzem.

plusz nem vagyok 30 as "érett férfias" férfi..falra mászok ettől mikor írják a nők.

Szóval valami fejben nincs veletek rendben nagyon.

"Szóval valami fejben nincs veletek rendben nagyon."

Nem mondod :D

Pontosan tudom magamról, hogy kattant vagyok :D

34 éves vagyok, már kétszer éltem együtt nővel hosszú, komoly kapcsolatban, az utolsóval közös házat is építettem, amibe ő kb. egy fillért nem rakott bele, majdnem feleségül is vettem meg majdnem gyereket csináltam neki, de átb@@@@sztak mindkétszer, az utolsó még a házat is lenyúlta, építhettem újra nulláról az életemet.

Ettől szerintem más is bekattanna.

Úgyhogy nekem ez már nem hiányzik még egyszer, nem is azért nincs nőm, mert képtelen vagyok összeszedni egyet, hanem azért, mert nem is akarok.

Amúgy bárhova megyek bulizni, az esetek többségében összejön egy punetti, de annyira se bízok már egy nőben, hogy lakásra vigyem dugni, kb. kirabolna, amíg alszok. Dugás csakis a nőnél.

Úgy vagyok már a nőkkel, mint a politikusokkal; már azt sem hiszem el, amit kérdeznek.