Működhet egy kapcsolatban a "két dudás nem fér meg egy csárdában" esete?

Az a nagyon erős, temperamentumos személyiség kb azt takarja, hogy van az én álláspontom, és kész, ha tetszik, ha nem.

Egy értelmes ember valószínű nem így érvel, és hamar végigzongorázza magát a helyzeten. Előbb bonyolódik a gondolatvilágába, mintsem konfliktussá züllessze a beszélgetést.

Ha meg két ilyen ember összekerül...abból sok jó nem sül ki.

Rosszabb esetben baj is lehet belőle.

Nekem volt ilyen, azóta ilyet keresek. Erős a személyiségem (ezt nem önfényezésből mondom, nem mindig előny) és olyan kell, aki ezzel elbír. Aki tutyimutyi, az az én határozottságom meg a nagy szám mellett gyakran tűnhet túl passzívnak és töketlennek és átcsúszik femininbe. És bármennyire is úgy tűnik, nem szeretem én hordani a gatyát a kapcsolataimban, hanem elvárom, hogy a férfi erősebb legyen nálam temperamentumra, lelkileg és hasonlók, mert az gáz, ha én nem vagyok labilis, ő meg igen, én tudok határozott lenni, ő meg pampog. Egy ilyen kapcsolatban számomra van kémia és igen, megférünk egy csárdában az ilyenekkel is.:) Az, hogy mennyire férünk meg, egyébként azon múlik, hogy mennyire akarjuk uralni a helyzetet. Én nem akarom minden áron mindet, ennek ellenére kimondom a véleményem és amiben feltétlen érvényesíteni akarom az akaratom, abban fogom is (általában összehangolva a másik igényeivel). Ehhez nyilván az kell, hogy ő is megoldásra törekedjen és ne elsősorban az én lenyomásomra, ugyanakkor legyen elég nagy szája és olyan kiállása, amivel tud érvényesülni mellettem (különben nyilván az lesz mindig, amit én akarok, mert néma gyereknek...).

Más a makacsság és más a határozottság. És nagyon más ezt józan ésszel csinálni. Más az, ha valaki természetéből adódóan kissé harsány és más az, mikor valaki azért csinálja, mert mindent irányítani akar. Ha megvan a tisztelet, akkor működik és nincs veszekedés sem. Ha mindenki megy a feje után és mindenben a másikat akarja vezetni, akkor szívás.

20l