Hölgyek, mennyire jó vagy rossz tulajdonság egy férfiban az öntörvényűség?

amit leírtál az mind igaz kivéve hogy kompromisszumot nem ismer. én pontosan ilyen személyiség vagyok(nőként), de nagyon is képes a kompromisszumra ha a saját törvényeim és értékrendem azt követeli meg.

az ilyen pasikhoz jó alkalmazkodóképesség kell, tudni kell rugalmasnak lenni. több megértést és nyitottságot kell mutatni feléjük mint az átlagos férfiakhoz. viszont nem szabad átesni a ló másik oldalára, és mindig mindenben egyetérteni vagy inkább nem szólni semmit sem. tudni kell megtalálni azt a rugalmas határt, amin belül még mozogtok, de amin túl már te is ugyanolyan értékes ember vagy a véleményeddel együtt, és azt érvényre is tudod juttatni. a lényeg hogy ne alázkodj meg és hódolj be, hanem legyél az aki meglátja a vad külsö mögött is az érző lelket, és tudja azt ápolni a saját módszereivel úgy, hogy közben megőrzöd önmagad. ettől leszel különleges annak a férfinak!

Ez rossz tulajdonság. Sokat fogsz még az életben koppanni. Szeretnél egy normális kapcsolatot?

Az kompromisszumok nélkül lehetetlen.

Öntörvényű vagy? Sz..r ügy. A makacsság is egy nagyon rossz tulajdonság.

Párom apukája és annak élettársa, mind a kettőjükre jellemző a makacsság, a férfi a parancsolgatós, szóval elég sok konfliktusuk van egymással.

Mind a ketten nagyon merevek, ha már változás van, akkor néznek mint borjú az új kapura.

Magányos farkas leszel, ha nem változol meg!

Az én párom pont ez. Kivéve, hogy amúgy képs alkalmazkodni, kompromisszumot kötni, főleg velem kapcsolatban. Meg hatalmas szíve van és mindenkinek próbál segíteni.

És a legjobb tulajdonsága, hogy öntörvényű, és végigviszi amit akar. Az ilyen emberek képesek a legtöbbet kihozni az életükből. Mert nem hallgatnak a sok korlátolt baromra, akik azt mondják neki, hogy áhh te ezt úgy sem tudod megcsinálni, vagy ez hülyeség. Nagyon szépen halad előre az életével, szépen lassan megszerez mindent amit akar, és nekem ez a legjobb érzés a világon. Persze ha velem is ilyen lenne, vagy a kapcsolatunkra is hatással lenne ez, akkor nyilván nem tudnék mellette megmaradni. Jó, néha égnek áll a hajam egy-két ötletétől, de az ő élete, az ő pénze, ha belebukik akkor belebukik. Attól ugyan úgy szeretjük egymást, ő sem mondja meg, hogy én hogyan éljem az életem, én sem fogom neki megmondani. Nincs is rá szükségünk szerintem. Tudok mellette érvényesülni, ha nem értek vele egyet azt elfogadja. Szerencsére jól tudunk kommunikálni, tehát ha észérvekkel megindoklom neki, hogy mondjuk valamiról nem jól gondolkozik, akkor azt belátja. Szóval mindaddig nincs baj az ilyen emberekkel, amíg az érzelmeik meg a párjuk fontosabb, és nem vetítik ki a kapcsolatra is a makacsságukat.

Nekem csak ilyen párjaim voltak idáig... Elsőre rohadt menőn tud hangozni, hogy "elintéztem ezt vagy azt", "megmondtam neki, hogy..", "engem ugyan nem befolyásol senki se" ... aztán amikor a nő szembesül vele, hogy a pasi vele is tud ugyanilyen önző lenni, és hogy ez mit jelent a racionális valóságban, akkor koppan :) Szóval köszi nem, már elég volt az ilyen partnerekből.

23/N