25 évesen, eddig gyakorlatilag egész életemben egyedülálló nőként van okom aggódni, hogy már nem fogok párt találni?

Semmi infót nem írtál, így nehéz bármit is tanácsolni.

Miért nem volt kapcsolatod? Hogy nézel ki, kit keresel, hol keresed, milyen személyiségű vagy?

Ezek nélkül elég nehéz megtalálni, hogy mi a gond.

Szia!

Én hasonló helyzetben vagyok, mint te. (Sőt még a korunk is stimmel.) Jelenleg én párkapcsolatban vagyok, de kérdéses, hogy meddig. Én rájöttem, hogy túlságosan lebecsülöm magam és olyan körökben kerestem párt magamnak, akik nem illenek hozzám. Csak mikor már az ember lánya azt érzi, hogy családot alapítana, akkor jön rá, hogy jó párt választott-e. Szóval bennem is meg van az a félelem, hogy ha kiállok magamért, akkor az nem lesz-e káros a későbbi életemre, terveimre. Az ember még 30-40-50 éves korában is lehet szerelmes. Az, hogy egyáltalán nem volt párod, az ad némi okot arra, hogy elgondolkodj miért is. Túl válogatós vagy? Miket preferálsz, milyen legyen a férfi?...

35 éves nõként pár hónapja újra kapcsolatban vagyok, remélem ezúttal véglegesen benne is maradok.

Mondjuk én egész életemben (18 éves koromtól) ha fél évet voltam egyedül, sokat mondok.